Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 2. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Az egri szépasszonyvölgyi pincék rejtélye
Itt közbevetőleg meg kell mondanom, hogy a völgy neve még a városnak a törökök hódoltsága alól való 1687. decemberi felszabadítására vezethető vissza. Amikor ugyanis Eger városát és várát a bécsi hadvezetés nem ostrommal, de a kiéheztetés lassú, de biztos, és emberáldozatot nem kívánó „fegyverével" kívánta elfoglalni, a város nyugati oldala felett húzódó magaslaton kapott helyet a törököket kiéheztető blokád gyűrűjében Koháry István bányavidéki vicegenerális hajdúserege. Innen ered a Hajdúhegy neve. Magát a völgyet pedig Koháry vicegenerálisról nevezték el. Sőt a völgy déli végében a sziklából fakadó, - ma is használatos - forrást a levéltári iratok Koháry kútja néven említik. Visszatérve a völgy újabb pincevágóira, - 1775-ben további három egri szőlősgazda kapott pincevágási engedélyt, - akiknek már voltak kétoldali pinceszomszédjai. Egy 1778. évi iratsorozatban találtam egy rendkívül becses térkép- mellékletet, mely az 1778. decemberi állapotot tünteti fel. E térkép a Koháry völgy e térségéről s az akkor megvolt pincék elhelyezkedéséről nyújt hiteles tájékoztatást. E tusrajz a völgy keleti oldalán ekkor már 22 borospincét regisztrál. Sőt egyetlen pince már a völgy keleti oldalának az aljában, - azaz az úgynevezett Öregsor alatt, - is elkészült, becslésem szerint, körülbelül talán a mai Ködmön csárda helyén. (?) A püspökföldesúr újabb és újabb pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan megszaporodtak itt a kiváló borospincék, úgyannyira, hogy három esztendő múltán, 1781 -ben már nem kevesebb, mint 32 pincét regisztráltak a gondos püspökföldesúri összeírásban. 1778. június 8-án „Koháry völgyén pincéket Bíró Gazdák" gróf Eszterházy Károly püspökföldesúrhoz intézett levelükben így írtak: Excellentiádnak Kegyelmes engedelme mellett Ugyan Excellentiádnak Tisztei által Koháry Völgyén el osztogatott pincehelyeken a pincék immár többnyire mind el készülvén..." 108 HEVESI NAPLÓ 1994. 2.
