Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 2. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Így gyászolta Kossuth Lajost Heves megye

Zalár József alispán következett a megye küldöttsége élén. Ott volt 50 agg honvéd is, egykori 48-as egyenruhában - közöttük az egri Hubert János és Horváth József is. A csányiak koszorúja is odakerült a megye 100 községéből vitt koszorú közé. Az egri izraelita hitközség babérkoszorújának szalagján ez a felirat volt: „A nemzet minden fiának közös oltára a haza - vallása a szabadság - és annak legszentebb prófétája Kossuth Lajos". Az egrieket (a hatvaniakkal és füzesabonyiakkal) különvonat vitte vissza Budapestről, amint oda is az.

Voltak, akik reggelig ott virrasztottak több száz gyászolóval Kossuth sírja mellett. így tett a gyöngyösi református lelkész, Klimó Pál is, aki a gyülekezete babérkoszorújából egy levelet hazahozott, és az egyházközségi gyűjteménybe helyezett-örök történelmi emlékül.

A temetésről Heves megye valamennyi hírlapja vagy részletesen tudósított, vagy megemlékezett. A vezércikkek közül az Egri Hírlap április 3-i számában közöltét emeljük ki. A Még egyszer című írás a következőkkel emlékezett meg: „Még egyszer... Isten hozzád! Lezárult a sír. Levesszük lapunkról a gyászkeretet, de nem a szívről, mely... a legönzetlenebb hazafi emléke iránt szeretettel verni meg nem szűnik. A magyar nemzet csak egyszer,... csak egy Kossuth Lajost temethetett el úgy, amint eltemette. És bizonyára amilyen nagyszerű volt a sírbatétel, olyan örök lesz a nemzet szívében a Kossuth iránt való állandó kegyelet és visszaemlékezés, nem az a rideg, a csupán történelmi visszaemlékezés, hanem az igaz, szívből fakadó...". Kiemelte, Heves megye neves költő alispánja az utolsó volt a hazai költők közül, aki a haldokló Kossuthról még március 19-én verset írt:

„... Ne kérjetek most tőlem verseket,

Törött e lant, s most húrja is beteg;

Tegyétek félre ti is a kobozt,

Némán szabad csak imádkozni most;

104

HEVESI NAPLÓ 1994. 2.