Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Chikán Zoltánné: Farkas András: Apokalipszis
Farkas András: Apokalipszis A kötetben írt bevezetésben a szerző tájékoztatja olvasóit arról, hogy műve a Mózes és a Misztérium után a trilógia utolsó darabja. Ez is az 1950-es években keletkezett, de gondolatvilága olyan idegen - sőt elítélendő - volt az akkori hatalom számára, hogy megjelentetése, kiadása szóba sem kerülhetett. Most már olvashatjuk és átérthetjük, hogy mondanivalója ma is aktuális. A szerző az előszóban elmondja, hogy a fogságból való hazaérkezése utáni „kényes pillanatban" csak annyit tudott megállapítani, „hogy nem használhatók azok a fogalmak, amiket az első születésem után begyakoroltattak velem; vagy nem úgy, nem olyan tartalommal érvényesek, ahogyan én azt akkor gondoltam." Kétségtelen, hogy ez így is van, hiszen a háború és következményei igen nagyot változtattak mind az egyén, mind az egész társadalom gondolkodásmódján, értékítéletén; mégis-a trilógia minden darabja azt tanúsítja, hogy a bennük megfogalmazott igaz emberi gondolatok és érzések időállók, s a ma embereihez is éppúgy szólnak, mint szóltak 1952-ben a kortársakhoz - ha a különböző korok esetleg másként is értékelik a mondanivalót. Miről is szól ez a misztérium? Joel, az Antikrisztus megjelenik a hatalom képviselői előtt, és ítélkezik fölöttük; de neki is bűnhődnie kell mindenkin keresztülgázoló féktelen hatalomvágya miatt. A téma kifejtését a szerző nagyszabású tablóval indítja: színen van 3 király, 3 köztársasági elnök, 3 pap és 3 katona. A népek sorsa felett akarnak dönteni. Megelégelték a háborúkat, s egy jobb jövőt akarnak mindannyian. A király figyelmeztet arra, hogy nagyon meg kell fontolni döntésüket: „Most már látjuk: a nyelv, az elv, / A gőg, a jog, az értelem, / Agyból pattant országhatár, / A vallás, istentagadás / És minden kétkedő vita / Nem célt jelent, csak rossz okot / Ahhoz, hogy ci- vódás legyen Súlyos gondolatokat fogalmaz meg a szerző a hatalom képviselői46 HEVESI NAPLÓ 1994. 2.
