Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 1. szám - TUDOMÁNY - Antalóczi Lajos: Eszterházy Károly üzenete

Eszterházy püspük szellemi nagyságáról és nyitottságáról az általa alapított és nagyon szeretett könyvtár is szemléletesen tanúskodik. A hajthatatlan jellemű, a tridentinumhoz kötődő főpap evangelizációs munkájában alapvető szerepet szánt a képzettségnek. Ezért nem félt beszerezni könytárába azokat a műveket, amelyek a különböző hitvitákat képviselik. Különösen az első kiadások beszerzésére törekedett, s ezekért súlyos anyagi áldozatokat is vállalt. Legélesebben tanúsítja ezt a Servet Mihály De Trinitatis erroribus c. kis művének megvásárlása, amiért nem sajnált 10 aranyat kifizetni. Abban az időben néhány pár igavonó ökröt lehetett vásárolni ezért a pénzért.

Eszterházy püspök korának szemével értékelte azonban a kéziratos müveket és ezekről könnyen le is mondott. Ma már csak siratni tudjuk azt a veszteséget, amit ez a szemlélet Egernek okozott. Amikor Batthyány Ignác kanonokot erdélyi püspöknek kinevezték, Eszterházy Károly megengedte neveltjének és pártfo- goltjának, hogy magával vigyen 800 kötetet kitevő kéziratot. Ezen kötetek nagyrészt Bártfáról, Eperjesről, Lőcséről lettek ösz- szevásárolva. A 800 kötet közül 273 kötet a mohácsi vész előtti időkből származik. Közöttük volt pl. a Codex aureus, vagy a 9. században másolt Szent Lukács - Evangélium is. Ma ez a kéziratállomány a Gyulafehérvári Batthyány múzeum tulajdona.

Eszterházyról szóló kis összefoglalómat egy élménnyel zárom.

Vagy 15 évvel ezelőtt kezembe került egy Eszterházyt méltató terjedelmes tanulmány. Az írás felidézi a nagy főpap emlékét, életét, munkásságát. Életre szólóan megmaradt bennem a tanulmány címe. A hosszú cím első szavai így hangzanak: „Az elfelejthetetlen emlékű Egri Püspök Galanthai Gróf Eszterházy Károlynak jeles élete".

Eszterházy halála után húsz évvel írták ezt a tanulmányt.

A szerzők nem kívánták önmagukat megnevezni. Csak így írták alá a tanulmányt: hű tisztelői.

HEVESI NAPLÓ 1994. 1.

107