Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Chikán Zoltánné: Adalékok az egri cipészcéh történetéhez

Az első magyar bejegyzés a céhtagok vasárnapi misehallgatásával foglalkozik. Breznay Imre Eger városának XVIII. sz-i történetét tárgyalva részletesen ismerteti az ünnepi munkaszünettel kapcsolatos intézkedéseket.(l)

*****

1. Breznay Imre: Eger XVIII. sz/ban, Eger, 1934.1/81.

Kiderül ebből, hogy a XVIII. sz-ban több olyan rendelet látott napvilágot, amely a vasárnapi munkaszünet áthágása, a misehallgatás indokolatlan elmulasztása esetére különböző büntetéseket helyezett kilátásba. A mi céhkönyvünk is ennek megfelelően mondja ki: aki a kántormisét elmulasztja, azt megbüntetik.®

Az 1786-ból való jegyzőkönyv azt bizonyítja, hogy a mesterek egy részének anyagi helyzete meglehetősen bizonytalan volt, de — hogy a céh tekintélyén csorba ne essen —, a tehetősebbek segítségére voltak annak, aki bajba jütött. Megti ltották a céhtagoknak a házalást, egyben viszont a módot is megadták arra, hogy senki se kényszerüljön erre: a céh zálogba vette valamelyik kész munkáját, és ezzel anyagi segítséget nyújtott a nehézségekkel küzdő céhtagnak.®

A céh tekintélyének emeléséhez a tagok erkölcsös életmódja mellett nagyon sokban hozzájárult az anyagi megalapozottság is, ezért nem csak a bajba jutott céhtagon segítettek, hanem ügyeltek arra is, hogy a közös pénzt igazságosan osszák el, és hogy a jövedelmüket növeljék. Rendkívüli jövedelemre volt a céhnek a büntetéspénzekből.

2. Anno 1784. Die 19a January az egész Czéh Gyűlés allkalmatosságával ell végeztetett; hogy azon mesterek, kik ennek utánna mái naptól érttvén a Kantor misét ell mulasztják minden helyesés igaz Excusatio nélkül, őtt garasra fognak büntettettni...

3. Anno 1786. Die 2a Mensis February: ...Hogy pedig annival is inkább a Mesterek szegénységek miatt az Hanzirozásra ne kénszerettessenek, determináltatott másodszor, hogy ha

Hevesi Napló 1993. 3.

71