Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 1-2. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Abasári gazdák tanácskozása 1936-ban
vesszőik fajtaazonosságáról. (A szövetkezéshez az év végéig további 40 eazda társult.) 2. Ezután a szőlőtelepítés- és szőlőtermesztés/ valamint a borfeldoleozás üeye került terítékre. Csépány József eazdasáei tanácsos adatokat sorolt fel az utóbbi évek csökkenő hazai borterméséről: 1931-ben 3.900.000 hl/ 1933-ban 3.083.000 hb 1 935-ben 2.858.000 hl. Ez a kedvezőtlen arány a Mátraalián is tapasztalható volt. A eaz- dák mée a kevesebb bort sem bírták mind eladni a környék közséeeiben. Csépány ennek okát a direkttermőkkel fertőzött borokban látta. Ueyanis az oltványszőlők közötti tekintélyes mennyiséeű direkttermőt nem szüretelték/ és nem dolgozták fel külön/ hanem az oltványokkal eeyütt. Ezért vaey a külön-külön szüretelést és feldoleozást javasolta/ vaey a direkttermők kivágását. Csépány elismerően szólt a HMGE nevében a gazdák bor- és csemegeszőlő telepítéseiről. Adatokkal igazolta/ az 1930-tól telepítettek fajtatisztasága terén az abasáriak vezetnek. Az olaszrizling/ leányka/ hárslevelű/ kékfrankos/ Csabagyöngye/ saszlafélék/ muskotály és a passatutti borszőlőből készült nedűik gyakran a hasonló minőségű gyöngyösiekkel is vetekedtek. (Jellemző a eazdák igényességére/ hogy az FM 210800/1941. sz. rendelete 1941 májusában néhány szőlőféleséggel bővítve — az akkor 16. számú/ gyöngyösi— visontai borvidéken — ugyanezeket a fajtákat engedélyezte új telepítésre.) Amíg a borok értékesítése/ a gyér termés ellenére is gondot okozott a Mátraalián/ a vidék minőségi bortermelésével törődő gazdák borait a borfeldoleozók akadálytalanul felvásárolták. Részint a Gyöngyös és Vidéke Szőlősgazdái Szeszfőző Szövetkezete/ amely borpárlattá dolgozta fel — részint az INDUSTRIA Szőlőtermék Ipari Rt (mindkettő Gyöngyösön működött)/ amely vaey mustot Too .......................................*.......... He Vés/ Napló 1993. 1 —2.
