Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Lőkös István: Szvorényi József, az irodalomtudós

rendszerezés okán — marad a tárgyilagosság szintién/ s lesz mentes mindenfajta eszmei és politikai determinációtól/ illetve elfoeultsáetól. Beöthy Zsolt eeykor nagyhírű/ első ízben az 1878-as esztendőben megjelent irodalomtörténetének (A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése volt a címe) későbbi változataival összevetve épp ezért tűnik időtállóbb munkának. S ha a kortárs tanárnemzedékek valóban úgy ítélték/ hogy //az irodalmi köz- műveltség s iskolai irodalomtörténeti oktatás tekintetében" Beöthy adta kezükbe a //korszakos könyvet" (németh G. Béla megállapítása)/ ma mégis úgy kell vélekednünk: Szvorényi könyvének amazénál mintha kevesebbet ártott volna az idő.

S ha a ma tudománytörténésze Beöthy munkájáról azt kénytelen megállapítani/ hogy a szerző azt //később átdolgozta/ bővítette — s rontotta" (a kiemelés tőlem Ll.)/ nos/ úgy Szvorényi kompediumának — úgy tűnik — csak javára vált minden átdolgozás és bővítés. ítéletalkotásainak időtállóságát példázandó idézzük talán a mű/ A magyar irodalmi tanulmányok kézikönyve 1 876-os második/ átdolgozott kiadásából az Eötvös József életművéről írottakat: //Eötvös mindössze csak négy/ de/ teriedelmökre úgy/ mint irodalmi jelentésökre egyaránt tekintélyes regényt írt. Ezen mezőn is ugyanazon lángelmével/ s mély értelmiséggel/ ugyanazon ismert- és tapasztalat-gazdagsággal találkozunk nála/ mely őt/ mint dal- és drámaköltőt/ mint szónokot/ publicistát és állambölcselőt tündö- költetik. Regényei: a »Carthausi«/ melyben az emberi tévedéseket egy művészi ecsettel alkotott/ s szerencsésen kivitt képben tárgyilagosítja. Dacára túlterjeszkedő esz- mélődéseinek s leírásainak/ regényirodalmunk legbecsesebb termékei közé sorolhatjuk ezen művet. Két irányregényben/ ún. »A falu jegyzője«-ben/ 1848 előtti megyei

34 Hevesi Napló 1993. 1—2.