Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Kísérlet az abasári Mezőgazdasági Iskola megnyitására

Abasári Szőlősgazdák Szőlőoltvány-termelő Egyesülete járt volna az élen.

Egyedül az iskolaépület ügyében volt bizonytalan Ragó plébános, illetve az abasári községi elöljáróság. Közmunkával évente 2—2 tantermet szándékoztak építeni 1934-től 1938-ig egy, szintén jóváhagyásra váró, egységes iskolaépítmény tervrajzának megfelelően. Ebben az egyemeletesre tervezett épületben naposi diákszoba, tanári és igazgatói szoba, kultúrterem, továbbá 4 különféle gyakorlóterem is „benne foglaltatik". Raktárak, szertárak, présházak, kocsiszín és pince, továbbá külön emelt gazdasági mel léképületek teszik egésszéaz iskolaépületegyüttesét. Az épület helyét a község belterületén az elöljáróság ingyen adja át „a köz érdekének".

A tanulók csekély térítés ellenében „sorkosztra járnának", és ugyanígy kapnák a gazdáknál a szállást is. Kollégium építéséről egyelőre nem volt szó.

Magnin Adorján plébános, a gyöngyösi felsőfokú mezőgazdasági iskola elnöke — noha szintén nem ellenezte az abasáriak elképzeléseit, megfontolást javasolt: Meg kell várni a VKM válaszát.

Zsákutcában az iskola terve

A források nem utalnak arra, milyen anyagi támogatással számoltak az új iskolájuk működtetéséhez, mert a fent említett szőlősgazdák egyesülete csak a felépítésben és a megnyitásban segített volna. Ugyanis az abasári községi képviselőtestület 1933. október 28-i közgyűlésének jegyzőkönyve az 1934. naptári évre csupán a róm. kát. elemi iskola költségvetését fogadta el 6232 P összeggel. Feltételezzük, közadományokra és állami segélyösszegre is számított az elöljáróság az iskola fenntartásához.

Egyelőre 1933. szeptember 16-án sem Gyöngyösön, sem Abasáron nem nyílt új első osztály. Ellenben 1934-ben a 22 fős első osztály helyett már 35 fővel indította a gyöngyösi

Hevesi Napló 1993. 3.

83