Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: A szultán és hadszerepe
SUGÁR ISTVÁN A magyarországi török hódoltság margójára A mohamedán vallás, az iszlám szigorú parancsa kötelességévé tette követőinek, a moszlimoknak a „hitetlen gyaurok", a keresztények elleni harcot. A mohamedánok szent könyve: a Korán egyik parancsa előírta: „Hívők harcoljatok azon hitetlenek ellen, akik szomszédaink, hadd ismerjék meg szigorúságtokat." A harcban elesetteknek pedig „a vértanúság koszorújá"-t ígérte, az örök boldogsággal. De a törökök nem azért indítottak sorozatos támadásokat a szomszédos államok és népeik ellen,—amiként azt róluk hitték, —hogy az iszlám vallást felvetessék vei ük, hanem hogy Mohamed próféta zászlója alatt politikai hatalmukat kiterjesszék. A török államnak ugyanis elengedhetetlen szüksége volt a hitetlen gyaur alattvalóikra, az úgynevezett rájákra, hiszen ők fizették a harácsot, melynek összege már 1525-ben elérte az 50 millió akcsét, továbbá fizették a legkülönfélébb adókat, viselték a tengernyi rendkívüli szolgáltatást. ATörök Birodalom tipikus katonaállam volt, sőt rablóállam. Az egész államapparátus és minden erőforrása elsősorban a hadsereget s ennek révén a hódítást szolgálta. A szultán három kontinensre—Európára, Ázsiára és Afrikára kiterjedő birodalmában minden hatalomnak szinte korlátlan birtokosa volt, a törvény felett állott, sőt amit mondott, az volt a törvény, s ezért a törökök uralkodója sohasem tévedhetett. Természetesen a padisah nem minden esetben érvényesíthette korlátlan uralkodói hatalmát. Viselkedését, sőt politikai rendszerének működését korlátozták a vallási szokások Hevesi Napló 1993. 3. 61
