Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Víz László: Az ereklye
len vászon kendő egy keresztrefeszítéssel kivégzett férfi mezítelen testének első- és hátoldali, lenyomatszerű képmását mutatja, a hullamerevség állapotában. Egész testét sebek borítják, pontosan úgy, amint az evangélium Jézus szenvedéseiről beszámol .A relikviát Jeruzsálemből az első században vitték Edessába, ahol a keresztényüldözések során nyoma veszett; 525-ben bukkantak rá ismét a városfal üregében. 944-ben Romanosz Lekapenoszbizánó császár szerezte meg. Amikor a IV. keresztes hadjárat martalócai feldúlták Konstantinápolyi (1204), a lepel ismét eltűnt, és csak 1357-ben került elő a franciaországi Lireyben, a Charny lovagok családjában. Itt — feltehetően az irigy szomszéd birtokosok bujtogatására—két püspök is festménynek és hamisítványnak nyilvánította. A vitát VII. Kelemen pápa döntötte el: engedélyezte a „képmás" tiszteletét. Hiszen egyéb Krisztus-képmást is szabad tisztelni! Az ereklye később a Savoiai hercegek birtokába került, akik Chambérybe vitték. Itt esett meg 1532 telén a híres tűzvész, amely kis híján elpusztította az ezüstkazettában 48 rétre hajtva őrzött leplet. Amikor E. Filiberto herceg megtudta, hogy Borromeo Károly milánói érsek gyalogosan kíván a szent lepelhez zarándokolni, 1578-ban Torinóba vitette az ereklyét, hogy lerövidítse a szentéletű főpap útját. Lireyben tehát elsőízben hangzottéi a hamisítás vádja, ami végigkíséri majd a lepel 7 9. és 20. századi történetét is. Ki fogja a kételyt eloszlatni? Kinek van kompetenciája megállapítani az igazságot? 2 A szent lepel tudományos diadalútja az 1898-i nyilvános kitétellel kezdődött. Secondo Pia torinói ügyvéd és amatőr fotográfus engedélyt kapott, hogy lefényképezze a leplet. Elképedve látta, hogy a negatív lemezen egy tökéletes pozitív kép jelenik meg. Bizonyítékául annak a megmagyarázhatatlan jelenségnek, hogy a lepel képmása negatívkép. Hevesi Napló 1993. 3. 57
