Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Pécsi István: Beszédes betűk

A cikk a március 27-i számban jelent meg. Az itteni összegzés így hangzik: „Tudom, hogy minden nap közelebb visz a halálhoz, s nem akarnám elhagyni ezt az árnyékvilágot, mielőtt föl ne fednék egy rettenetes titkot, amelyet lelkem legmélyén rejtegetek. Pontosan Károly császár és királlyal kötött házasságom napja óta. Ha sose beszéltem a mai napig róla, ez azért volt, mert Rudolf trónörökös apja, őfensége Ferenc József megkereste a császári család minden tagját, hogy sose fedik fel az igazságot ebben az ügyben... Mert az 1889. január 30-i drámáról szóló 94 év óta ismert és azóta elfogadott változat valótlan. Nem: Rudolf és Mária nem lettek öngyilkosok! Ferenc József császár, Rudolf édesapja nem szólította fel fiát, hogy vessen véget Vetsera Máriával folytatott viszonyának. Rudolf és Mária tehát nem határozták el elkeseredésükben, hogy még egy szerelmi éjszakát töltenek Mayerlingben, és akkor véget vetnek életüknek—mint ahogy ezt mindenki sokáig hitte. Most, mielőtt meghalnék, úgy vélem, kötelességem földeríteni az igazságot. Megölték őket. Utána, politikai okokból, elhallgatták a gyilkosságot, mert túl sok magas állású személyiség is belekeveredett volna az ügybe, s hogy elkerüljék a nyilvános tárgyalást, amely leleplezéseivel az egész uralkodó dinasztiátveszélyeztette volna, maga Rudolf apja, Ferenc József császár határozta el, hogy egy egészében kitaláltváltozatot hozzanak nyilvánosságra, azt, amely 94 éve elfogadott ténynek számít, vagyis a Wagner-i öngyilkosságot a havas erdők mélyén lévő vadászkastélyban... Egy szerelmi bánatból származó romantikus öngyilkosságot. 20 Hevesi Napló 1993. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom