Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 2. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Dobó István, az egri hős koncepciós pere
családjukkal együtt a szamosújvári vár börtönébe zárták. Innen Istvánnak sikerült megszöknie, de Domokos török fogolyként Konstantinápolyba került. A katolikus főpapok barátságát élvező s a Habsburg-királyra tett esküjéhez híven, Dobó István túltette magát a politikai és a világnézeti véleménykülönbségeken. Ennek jegyében protestáns hitéhez makacsán ragaszkodó és Habsbrug-ellenességét halála percéig megőrző Ferenc fivérével szoros kapcsolatot tartott. Erdélyi meghurcoltatása kárpótlásul, illetve Habsburg-hűségéért Miksa bányavidéki főkapitányi, s Bars vármegye főispáni tisztével, továbbá a lévai és véglesi nagy uradalmakkal, valamint Gönc és Telkibánya városokkal jutalmazta. Sőt Domokos fivérének török fogságból való kiváltására 30 ezer forint hadseregfenntartási díját az e célra lekötött sempci harmincadból kifizetni rendelte. Ki gondolta volna még ekkor, hogy éppen Habsburg Miksa lesz az, aki a Pozsonyba csalt Dobó Istvánt katonáival letartóztat- tassa, és a vár börtönébe zárassa... * * * Ferdinánd halála után Miksa került a magyar trónra, aki iránt kezdetben nagy reményeket tápláltak, de hamarosan kiderült, hogy indulatosnak, haragvónak könnyen sértődé- kenynek bizonyult, s gátlástalan kiszolgálóival gyötörte magyar alattvalóit. A Bécsbe akreditált velencei követ, a jól értesült Giovanni Michiel azt jelentette a dogénak, hogy nem lenne csoda, ha az a vélemény kapott volna lábra, miszerint a németeknek kívánatos volna a magyarság veszte, a magyar terület pusztulása, hogy az egész ország puszta vadonná válván a német és a török között, a félelmetes pogány ellenséget tőlük elválasztaná. Már az 1567. évi országgyűlés előtt a magyar tanácsosok előterjesztették panaszaikat. A személyesen elszenvedett sérelmek s nem kevésbé a bécsi udvar részéről megnyilvánuló rosszindulat egyre fokozták az elégedetlenséget. A kritikussá vált 1569-es országgyűlés előtt merült fel a bécsi udvar részéről a hír, hogy több tekintélyes magyar úr odahagyva Miksát, Erdélybe távozott, s János Zsimondhoz csatlakozott. Az összeesküvéssé terebélyesedett titkos szervezkedés vezéregyénisége Bocskay György volt, aki 1568-ban személyesen felvette a kapcsolatot sógorával, Dobó Istvánnal. S e szervezkedéshez csatlakozott a harmadik sógor: Homonnay Gáspár is. (Mindhármójuk felesége Sulyok-leány volt.) Forgách Ferenc püspök is elhagyván a németpártot, János Zsigmond oldalára állt; történeti munkájában azt írta, hogy Miksa azért akarta eltenni láb alól Dobót, hogy megszerezze tőle a kezében tartott hatalmas Perényi-Palóczy birtokállományt. A bécsi udvar megszervezte „értesülések" szerint a magyar urak összeesküvésének a célja Miksa helyébe János Zsigmondnak a magyar trónra való emelése volt, török segítséggel. Rueber János felső-magyarországi főkapitány Dobó István elszánt ellensége volt, aki egyik főrészesének bizonyult letartóztatásának és bebörtönzésének. Az ő kezében is összefutott a három magyar főúr elleni „nyomozás", „adatgyűjtés". Hozzácsatlakozott Krusith János báró, a korponai kapitány. Kettejük megegyezésével írta Kenderessy István Erdélybe levélhamisítványait, mint a három magyar főúr ellen emelt hűtlenség vádjának főbizonyítékait. Itt közbevetőleg el kell mondanom, hogy a Dobó-fivéreket: Istvánt, Ferencet és Domokost „nagyobb hatalmaskodás" büntette miatt 1551-ben fej- és jószágvesztésre ítélete a királyi bíróság. De István pátrónusa, Ferdinánd király 1559-ben hozott ítéletével felmentette a Dobót a fejvesztés alól, s hogy a Kamara igényt formáljon birtokai kétharmadára. A Kamarával kibontakozott birtokjogi vita kapcsán Dobó István 1568 tavaszán Pozsonyba uta24
