Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Saufert Attila verse
kérleltem, hagyja abba, amíg nem késő. Sajnos nem hallgatott rám, inkább vállalta a következményeket. Rendkívülisége ebben is megmutatkozott, hogy bár a munkára jutott legkevesebb ideje, mégis kizárólag maradandó értékű művekkel ajándékozta meg a magyar irodalmat. Ismerősei közé tartozott Szép Ernő, Szomory Dezső is.- Az előbbi finomságával, érzékenységével, az utóbbi formakultuszával, megjelenésében is tükröződő eleganciájával nyert meg. Felüdülés volt velük társalogni, amolyan szellemi oázison éreztem ilyenkor magam. Igazán jó barátság szövődött közte és Rózsahegyi Kálmánék között, amely az évek múlásával egyre erősödött. Különösképp Drági, a feleség szerette őt. Egy időszakban esztendőkön át náluk töltötte minden vasárnapját.- Vonzott közvetlenségük, segítőkészségük. Ez nagyon jól esett akkor - ez már 1956 után volt -, amikor férjem és apósom halála után egyedül maradtam, s a hajdani villából mindössze egy szoba összkomfort maradt meg számomra. Az egyik nap hazamegyek, s meghökkenve észleltem, hogy már telefonom sincs. Kiderült, hogy azok sajátították ki, akiket valamikor nehéz helyzetükben felkaroltam, s önzetlenül beengedtem az épületbe. Reklamáltam, de elutasítottak. Az asszony rámmordult:- A férjem megkapta kábelestől együtt. - dörgött rám megfellebezhetetlenül.- Kétségbeesetten panaszkodtam Kálmán bácsiéknak. Már csak nekik keseregtem, mivel minden hivatalos fórumon eltanácsoltak. Itt is csak azért szóltam, mert az öreg megkérdezte:- Mi bajod van, hiszen úgy nézel ki mint egy kriptaszökevény?- Következett jeremiádom, kálváriám részletes krónikája. Türelmesen végighallgatta, s aztán így reagált.- No semmi gond. Ezt bizony korábban is jelezhetted volna lányom, mert az egyik legjobb barátom és vadásztársam a közlekedés és postaügyi miniszter. Mindjárt intézkedem. Summa summárum huszonnégy órán belül a helyén volt az a hiányzó készülék. Mi tagadás szüksége volt az ilyen, s ehhez hasonló élményekre, mert otthoni megpróbáltatások egyre másra sorjáztak. (Folytatjuk) Saufert Attila Találka A galambok és a délután Elrepülnek a város felett Izgatott combok hevernek szanaszét Kávézaccban úszik az út Fagylaltostölcsérrel kezében Néhány diáklány Repedt falak Ablakok Az óra hármat üt És fent a város szélén Árnyékom Összetalálkozik veled 1989. február 15. 18
