Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 1. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: A színház helyén állott színkörök históriája
Kutatással sikerült tisztáznom e színkör valamelyes műszaki adatát. Hossza a színpaddal együtt 16 öl, és pedig a következő beosztással: a nézőtér 8 öl és 2 láb, a zenekari helyiség 4 láb, a színpad mélysége pedig 6 öl, szélessége pedig 9 öl. A nézőteret „meglehetősen tágas"-nak említik, közepén kettéválasztott zárt széksorokkal, s 19 „kényelmes páhollyal". Az emeleti tágas karzatra két feljárás is vezetett. Krecsányi Ignác egri színházavató társulata „kiváló erőkből állt". Ott volt Somló Sándor, aki éppen úgy a Nemzeti Színház igazgatója lett, továbbá Pálffy György, K. Hegyessy Mari, a pesti Népszínház közkedvelt komikusa, a Nemzeti Színház későbbi tagja, a koloratúr- énekesnő Vadnay Vilma, aki később Somló felesége lett. A szubrett-szerepeket a jóhírű Cserváry Ilona alakította, „a bonviván és operettbuffó" pedig Latabár Kálmán volt. A mintegy 50 tagú színtársulatnak saját zenekara is volt. Érdeklődésre tarthat méltán számot a Krecsányi-féle színkör nyitóelőadásának programja. A műsort a Somló Sándor írta „prológ" vezette be. „Ez egy egyfelvonásos drámai mű, - írta a sajtó, - tárgya Eger város történetéből Dobó István idejébűl való, midőn az egri hős nők annyira kitűntek." Ezt egy „kedves kis operett" követte: Az üdvöske. A társulat 1882. augusztus 23-áig játszott a Hunyady téri színkörben; - tehát több mint 6 hétig szórakoztatta a megyeszékhely polgárait. Krecsányi Ignác felismerte a Csiky Sándor alapította Egri Színházegyesület és Részvénytársulat célját: állandó színházépítés programját, s egy jól sikerült teltházas előadás tiszta jövedelmének 50 százalékát átadta „az állandó színház alaptőkéjének gyarapítására." Ebből az alkalomból a sajtónak így nyilatkozott a direktor: „...Eger város minden szépért, nemesért lelkesülő közönsége égető szükségét látja annak, hogy a magyar színművészet számára saját igényeinek megfelelő épületet emeljen, melyben szívből szívhez szólva hangozzék édes anyanyelvűnk, s e célhoz már évek óta járul áldozatkészségével. Az egri közönség iránti rendkívüli tiszteletemnek, rokonszenvemnek és hálámnak akarom némi tanújelét adni, midőn a nemes célhoz én is egy porszemmel hozzájárulok." Krecsányi Ignác azt a kérést terjesztette a város vezetősége elé, hogy 6 évi időtartamra engedélyezze a Hunyady téri ideiglenes színkörének fennállását. A direktor úr kérelmét azonban a városi mérnök szakvéleménye alapján nem volt módja és lehetősége a városi tanácsnak és közgyűlésnek engedélyeznie, ugyanis mivel „minden szilárdabb építkezés nélkül emeltetett, semmi biztonságot sem nyújt arra nézve, hogy a szél viharát több időre is kiállja, vagy hogy télen át magasabb hóréteg alatt tetemesen meg ne gyengülne, esetleg össze ne zúzatnék, de mert anyaga könnyen gyúlékony ... végre semmi külcsínnel nem bír ... következőleg szépészeti szempontból sem engedélyezhető." A műszaki szakvélemény megkondította Krecsányi nyári színköre felett a vészharangot, és az egyezer forint költséggel emelt első nagyobb méretű egri színkört az 1882-es színiévad zárultával hatóságilag lebontották... Ez a tény azonban hajszálnyira sem csökkenti Krecsányi Ignác halhatatlan érdemeit, hiszen a város polgárságának egy olyan kulturális igényét iparkodott elsőnek kielégítenie, mely mindenképpen méltó lehetne arra, hogy a napjainkban álló színház falán egy szerény emléktábla hívná fel a figyelmet ezen úttörő kulturális kezdeményezésére, ha úgy tetszik: tettre! Nem sokáig maradt azonban üresen a Hunyady téren a lebontott első egri színkör helye, mivel rövid két esztendő múltán ugyanott felépült az úgynevezett „aréna", mely már 506 személyes színkör volt, s egészen addig fennállott, amíg a XX. század első éveiben ugyanott meg nem építette maga Eger város az alapjaiban ma is álló kőszínházat. 28
