Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 1. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: A színház helyén állott színkörök históriája

TUDOMÁNY L. r ^ Sugár István Egri kuriózumok A színház helyén állott színkörök históriája Nem véletlenül építették meg a megyeszékhely állandó színházát az egykori Hunyadi téren. A város képviselőtestülete nem ötletszerűen jelölte ki Thália papnőinek és papjai­nak templomát ott, ahol az ma is áll, hanem bevált és nemes hagyományokat követett döntésében. Úgy hiszem, hogy méltán érdeklődésre tarthat számot, ha a levéltári adatok és a helyi sajtó cikkei alapján felidézzük Eger egyik kulturális centrumának nem csupán hiteles, de érdekes történetét. Nemcsak városunk polgárai, de napjaink színházlátogatói körében sem ismeretes, hogy az 1904. augusztus 20-án megnyílt színház helyén már a múlt század második felében is színház, úgynevezett színkör, vagy amiként az iratok és a sajtó később emlegette: „aréna" állott, melyet nem kisebb ember épített, mint a magyar színészet történetének egyik kima­gasló egyénisége: Krecsányi Ignác, abban az időben debreceni színigazgató. A színház kérdése a XIX. század második felében, - minden túlzás nélkül állíthatom, - egyre sürgetőbb, egyre égetőbb kérdéssé vált Egerben. Az 1810 utáni években megépült ugyan Spetz József vállalkozó szellemű patikárius színházterme, - a mai Széchenyi utcai Ifjúsági Ház első emeleti előadótermének megfelelően, - de az a 60-70 esztendő múltán méltán elavulttá vált, s nem felelt meg a kor igényeinek. Bár a színházi előadások zömét még ekkor is a Spetz-házban, az akkori Kaszinó nagytermében rendezték meg, de az Eger­ben megforduló színigazgatók a legkülönbözőbb szükségmegoldásokkal próbálkoztak se­gíteni a város színházgondján. így például 1880 júniusában a Széchenyi Kávéház (a mai Érsek utca 8. számú épület) kerthelyiségében Miklóssy miskolci kerületi színigazgató saját költségén építtetett egy úgyne­vezett „nyári színkör"-t, amely elképzelhetően primitív, ideiglenes létesítmény volt. De a város haladó szellemi erői, átérezve az állandó színház hiányát, „EGRI SZIN- HÁZEGYESÜLET ÉS RÉSZVÉNYTÁRSULAT'-ot hívtak életre, melynek egyértelműen ki­tűzött célja és törekvése egy állandó színház létesítése volt, e nemes célkitűzés valóraváltásához megfelelő pénzügyi fedezet összegyűjtése, illetve biztosítása útján. Nem is állhatott más e mozgalom élén, mint Csiky Sándor, az „egri tigris", a város, s talán az 26 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom