Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 4. szám - AHOGY A PSZICHOLÓGUS LÁTJA. EMLÉKEZÉS 250 ÉVRE - Kerekes Lajos: „Lángolj és világíts!”

addigi eredményeket is tönkretette, sőt közel egy évszázadig a magyar kultúra további fej­lődésének is útját állta. A város társadalmi, gazdasági élete csak a 91 éves török uralom után szer­veződhetett újjá, s indulhatott dinamikus fejlődésnek. Ez a fejlődés különösen kulturális téren bizonyult jelentősnek. A 18. század végére kialakult Eger és a hozzátartozó egyházmegye iskolarendszere, amelynek köszönhetően városunk véglegesen helyet foglalt az iskolavá­rosok körében. Az alap-, a közép-, és felsőoktatáshoz szükséges objektumok létrehozása és Eger város barokká építése Telekesy István (1633-1715), Erdődy Gábor (1684-1744), Barkóczy Ferenc (1710-1765) és Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspökök múlhatatlan érdeme. 1689-ben a jezsuiták, majd a ciszterciek jóvoltából megindul Egerben a középfokú oktatás is. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy három évvel ezelőtt, 1989. májusában ugyancsak az Egri Öreg Diákok Baráti Társasága rendezésében, háromnapos ünnepségsorozat kereté­ben, hazai és külföldről is hazalátogató magyar diákok részvételével és közreműködésével ünnepeltük meg a középiskolai oktatás Egerben történt megindításának 300 éves jubileu­mát.) Visszatérve a múltat elemző gondolathoz: Egerben az oktatáshoz szükséges objektumok létrehozásának sorában kiemelkedő jelentősége van Foglár György (1670-1754) egri kanonok intézkedésének, amellyel 1741-ben megalapította a Jogi Iskolát, az Egri Érseki Jogakadémiát. Az alapítás tényét a magyar törvényhozás is megörökítette az 1741. évi XLIV. törvény­cikkben, és nem csupán a hálás emlékezés okából, de követésre méltó példa gyanánt is. Azok az okok, amelyeket a gazdaglelkű Foglár György c. püspök az ő alapító okiratában indoklásul felhoz, nagyon is gyakorlati szempontokat hangsúlyoznak: Először: Oly kevés a katolikus ügyvéd, hogy a katolikus uraságok, még az egyház főpapjai is, kénytelenek többnyire nem katolikus ügyvédekre bízni ügyeiket, kényes titkaikat és bizo­nyítékaikat is. Másodszor: A jogi iskola alapításával segíteni akar az egervidéki szegényebb sorsú katolikus ifjakon, akik a távolabb eső és drágább egyetemen való tanulás költségeit nem bírják fizetni, és így az elparlagiasodás, a szellemi elkallódás veszélyeinek vannak kitéve, a közjó nem csekély kárára. Végül: Azt várja az új jogiskolától, hogy a szellem fegyvereit adja a nemzet ifjúságának kezébe, hogy a kiművelt ifjúság a katolikus álláspontot a társadalmi életben, a köztanácskozások­ban alaposan és sikeresen ki tudja domborítani, ugyanakkor a zavartkeltők nyugtalansá­gait meg tudja fékezni, olcsó érveiket meg tudja cáfolni, követelőző támadásaikat ki tudja védeni. Az alapításkor azt is elrendelte Foglár György, hogy a „jogtudományokra oktató tanár kitűnő szakképzettségű, feddhetetlen életű és szeplőtelen jellemű, római katolikus vallású férfiú legyen, akinek arra is gondolnia kell, hogy az ifjúság nemcsak tudományos képzés­ben, hanem erkölcsös, jellemet képző nevelésben is részesüljön." Foglár György a jogi iskola igazgatását az egri püspökre és káptalanra bízta. Ezzel megszületett Magyarország egyetlen katolikus fenntartású jogi főiskolája. Működését a Kossuth Lajos utca 8. szám alatt, az Angolkisasszonyok épületében kezdte meg, melynek falára a 250. éves jubi­leumi emléktáblát a mai napon helyezzük el. Az itt megindult jogiskola épülete azonban életveszélyessé vált; végülis az Eszterházy Ká­roly püspök által 1782-ben felépített egri Líceum épületében - tehát ebben az épületben - nyert végleges elhelyezést. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom