Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 4. szám - AHOGY A PSZICHOLÓGUS LÁTJA. EMLÉKEZÉS 250 ÉVRE - Farkas András: Az Egri Érseki Jogakadémia

Tehát a név is, az előkészületek előrehaladott fázisa is készen állt, hogy Egerben, ahol az első magyar jogi tankönyvet Huszti István írta, és ezt a magánjogot ötven évig tartották oktatási és jogi gyakorlatforgalomban, katolikus szellemben, egyetemi szinten és keretek között folyjék a jog oktatása.

Az államosítás a nagy terveket meghiúsította. De nem söpörhette el azokat a gondolatokat, eszméket, amiket Egerben a tanárok és a hallgatók szolgáltak.

Három egyéniséget emelnénk ki a népes oktatói karból, mert eszmefuttatásaikat vagy egyéniségüket ma is időszerűnek, példaerejűnek tartjuk.

Dr. Tóth József (1897-1980) 1930-ban érkezett az egri jogakadémiára tanárnak. 1940-ben Pécsett egyetemi magántanári képesítést nyert, 1946-tól egyetemi rk. tanár címet kapott, 1944-től 1949-ig a jogakadémia megszűnéséig a dékáni tisztet töltötte be. A pécsi egyetem jogi karán tíz éven át oktatott.

Itt közlünk egy részletet az 1941-42-es akadémiai évkönyvben megjelentetett Világnézet és jogalkalmazás című hosszabb tanulmányából. Tehát a részletek: „A világnézet elsősorban ismeret; a világ egészéről szerzett ismeretek összege; vagy amiként Heller Erik megállapítja: „a világnézet az összes ismereteinknek egyetlen rendszerbe való ellentmondásmentes ősz - szefoglalása." (Hozza lábjegyzetben Gustav Portig véleményét is, miszerint a világnézet nem más, mint kibővített életszemlélet. Utal továbbá szaktekintélyekre, Comte-ra, Péter Zoltánra, Prohászka Ottokárra, Apponyi Albertre, a kor nagyobb gondolkodóira, akik a világnézetnek az életünkben elfoglalt központi szerepére teszik a hangsúlyt.) „A világnézet lényegében állásfoglalás és pedig a világgal szemben. Ebből az állásfoglalásból folyik az egyén magatartása; ez a világnézeti állásfoglalás irányítja, inspirálja minden tettét, alakítja egész életét... De magunkévá tesszük Jaspers, Spranger és mások felfogásait, mint amelyek Dilthey nevezetes meghatározását tükrözik vissza: „a világnézet az ember egész lelkiségének alapmagatartása a világgal szemben..." A rajtunk kíyülálló világ az értékelés által lesz a „mi világunk, s a világra vonatkoztatott ismereteinket ez az értékelés avatja világnézetté."

29