Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 4. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Abasári Hanák Kolos „a közügyek mindenese”
Miután Hanák szőlőbirtokos lett Abasáron, egyre többet foglalkozott a falu fejlesztésének ügyével. Elsőként ő nyitott turistaszobát, példát mutatva az abasáriaknak a helyi turizmus indításához. Szőlész-borászként Éppen az 1880-as évek közepén pusztító filoxera-vész idején ugyancsak meglepte legbensőbb barátait Hanák bejelentése: birtokot akar venni Sáron (a későbbi Abasáron). Kétkedésük még nagyobb lett, amikor kidoboltatta, „vészvert", azaz tönkrement parcellákat szándékozik vásárolni. Amikor pedig megtudták, hogy a vész által letarolt földeket olyan áron veszi, mintha termő szőlőterületeket venne, közeli anyagi bukását rebesgették. Senki nem hitte el neki, hogy az újratelepített oltványszőlővel 4-8 év múlva többet szüretel, mint volt gazdái a vész előtt. Járta a határt, tanulmányozta a szőlőtermesztést, és ismerkedett a környék uradalmainak borászatával. Herman Ottóval a vész elhárításáról, majd az újratelepítésekről levelezett. A vész nyomán kereset nélkül maradt szőlőmunkásokat felfogadta, beküldte őket a Gyöngyösön indított szőlészeti és oltványkészítő tanfolyamokra, hogy szakképzett napszámosai legyenek. Ő maga is tanult, mégpedig barátjától, Csömör Kálmántól, Gyöngyös egykori polgármesterétől. Ugyanis Csömör országos szaktekintély volt a szőlészet-borászat terén. Szerkesztésében jelent meg éveken keresztül az 1892-ben napvilágot látott Egy Hét A Szőlőben nevű, gyöngyösi kiadású országos szakfolyóirat. Hanák azzal indokolta az abasári birtokok vásárlását, hogy példát akar mutatni, a kis- birtokokon is lehet kiváló minőségű bort termelni. „A kis gazdaságok szőlészetét is fel kell emelni, és tudom, ebben követni fognak engem" - mondogatta. Meglátása igazolódott. 1895-ben mégcsak 4 „darab" földje volt, 1905-ben már 50 kát. holdnyi. 1910-ben tagosí- tott szőlőbirtokai a Jóvilág, Cibike, Pétermály és a Rónya nevű határban terültek el, amely területekről fajtiszta nedűt szűrt - a neves Cibikein kívül a Furmint, Hárslevelű, Leányka, Sovignon, Sevillon, Muskotály, Ezerjó, Olasz- és Bánáti Rizling és a Bakator borokat. Noha csak tiszteletbeli tagja volt a Heves Megyei Gazdasági Egyesületnek (fennállása során mindössze 4 ilyen tag), mégis az egyesület 3-4 évenként meglátogatta Hanák abasári szőlőbirtokait, hogy a helyszíneken tapasztalhassák „a szorgalmas és hozzáértő munka eredményeit". Hanák 1911-ben három hordó bort küldött ajándékba gr. Wickenburg Istvánnak, a fiumei magyar kormányzónak, hogy bizonyíthassa, a hosszú vasúti szállítás sem árt kiváló borának. Számos borversenyen, borkiállításon nyert rangos érmet, oklevelet. Az érmeket központi pincészetében, a bejárati csarnok falára rakta. Ezekre mindig büszke volt. Az abasári szőlészet-borászat terén elért eredményeinek elismeréséül a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatósági választmányi tagjai közé emelte. Szőlőiben és pincészetében az abasári napszámosoknak munkát adott, a kisgazdáknak pedig a tapasztalatokon túl segítséget is: Új szőlő telepítéséhez esetenként ezer-ezer darab szőlővesszőt - ingyen. Gyakran a hordókat is ingyen kölcsönözte. Ösztönözte az abasári kisgazdák borértékesítő tömörülését, létrejötte után meg a vasúti szállítóvagonok igénylésével segítette azáltal, hogy azok úgynevezett foglaló díját, azaz a gyöngyösi vasútállomáson fizetendő bérleti összeget ő előlegezte. 24
