Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 4. szám - SZÍNHÁZ - Farkas András: Egy francia diplomata három monológja
SZÍNHÁZ Trójából mi maradt? Egy francia diplomata három monológja Az égri Gárdonyi Géza Színház az idei évadját Jean Giraudoux kétrészes színművével, a Trójában nem lesz háború című történelmi parabolával nyitotta meg. A minősítés önkényes, annak ellenére nevezem azt a színpadra állított szellemes diplomata-okoskodást nyilvános példabeszédnek, netán profán homiliának, szellemes jósolga- tásnak, hogy játék folyik, jelenetek követik egymást, párbeszédek hangzanak el, néha többen is beszállnak az okoskodási viadalba, amely végső fokon egyetlen kérdés körül robban ki, méghozzá egy igencsak túlfűtött pillanatban. Hektor, Trója hőse, az az Priamosz-nak, Trója urának fia győztesen tér haza, oda, a város, Trója szívéhez, miközben az akháj hajók leleményes Odüsszeusz és társai már a partokhoz értek gyors és veszedelmet hozó hajóikkal. Katona-ember számára nem lehet kétséges, hogy azok a hadak, amelyek már megérkeztek, nem akarnak dolgavégezetlenül visszafordulni a mesés kincseket rejtő, a part, a szikla magasában büszkélkedő település falai alól. Hektor, jóformán az egyetlen ember Trójában, aki tudja, hogy itt minden elveszhet. Arra szavaz, hogy meg kell menteni a békét. Priamosz nem támadja, nem is támogatja őt. Hekuba, Hektor anyja is csak félmondatokban ad neki igazat, hiszen Trója rá van hangolva a háborúra, a hatalom vezérkara igazában egyetlen, ép ésszel felmérhető indok nélkül fújja a tüzet, amitől felparázslik az egész város. Hektor keresi a szövetséget, elsősorban saját családján belül. Andromakhé, a felesége, terhes, nem is állhat a tébolyodott háborús párt oldalára. Priamosz rég elvesztette hősi adottságait és férfiúi méltóságát. Párisz nyegle, mint minden fattyú, akit a nők elkényeztetnek. Hektor csömöre az öldökléstől és a vértől, a hulláktól, no meg attól a számlától, amit a háború egyáltalán benyújt győzteseinek és áldozatainak egyaránt, nem fér el a szavakban. Mondaná, de nem hisznek neki, mert a gondolkodást olykor, a történelem folyamán lehetetlenné teszik a rossz szellemek, amiket a mitológia erünniszeknek szólít. Egy képzelt párbeszéd közé ékeli a gall drámaíró a jogász Buzirisz okoskodását, hogy aztán jöhessen Odüsszeüsz, a maga fölényes magabiztosságával és azzal az elszántsággal, amivel a görög félsziget legénységét Trójáig hajóztatta - ölni, rabolni és igazságot teremteni - Helénáért. Heléna? Egy nő, még ha királyi sarj is, csak tét, inkább fügefalevél a takarnivaló szándékon. Giraudoux 1935-ben rákiáltott ezzel a darabbal a francia hatalmi gépezetre, a nagy ene- tente-ra, a világra, hogy Olaszország, azaz Mussolini lerohanta Etiópiát, miközben harsogta a ólomteli fülekbe: nem lesz háború. Hitler lerohanni készült Elszász-Lotharingiát, meg 16
