Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 3. szám - TUDOMÁNY - Bosák Nándor: Teológiai oktatás Egerben a XVIII. Században
kölcsi esetekkel..." Ezt a tantárgyat Telekesy teológia morálisnak mondja az alapítólevélben, a tanárt pedig, aki tanítja: „professor, qui ipsis Theologiam Moralem dicta vérit". Ez a tantárgy akkor is megmaradt, amikor újabb fakultások alakultak a főiskolán, hiszen ez a gyakorlati felkészítést jelentette. Ezért szokták annak idején az egri teológiai iskolát „casus"-nak is nevezni. Ilyen bejegyzések találhatók a prefektus naplójában: „Michael Uj- házy ex Seminario Cassoviensi missus est ad casum Agriam." „Venit Mathias Rosko ad ca- sum ex Seminario Cassoviensi." 1719-ben Erdódy püspök megszervezi a második tanszéket, a vitás hittételek tanítására. Erre azért volt szükség, hogy a katolikus és protestánsok közötti vitákban a papok megfelelően helyt tudjanak állni. Előadásokat tartottak a vitatott teológiai kérdésekről,és pontosan megtanították, hogy miként kell azokat megvédeni, hogy kell érvelni. Ehhez csatlakozott az un. disputa, amikor is a hallgatók a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazzák. A harmadik, a jogi tanszék megszervezése Foglár György nevéhez fűződik. Ő volt az, aki nagy anyagi áldozatok árán 1740-ben Egerben megnyitotta a jogi iskolát, hogy katolikus szellemű ügyvédeket és hivatalnokokat képezzenek. Ez az intézmény országos vonatkozásban is kimagasló és példaértékű volt. A jogi iskola alapításával egyidőben Foglár György 2500 forintos alapítvány tett, hogy annak kamataiból fizessenek egy tanárt, akik a papnövendékeknek a canonjogot adja elő. Végrendeletében ezt kiegészítette. Nedeczki László nevű jezsuita atya volt az első jogtanár. Az eredményes munkát a nyilvános disputákon mutatták be. Összefoglalva tehát a 18. század első felében (1754-ig) a teológiai oktatás folyamatosan bővült. Három tanszék működött. A tanítást a jezsuita atyák végezték a püspök megbízásából. Az első években egy, de már 1718-tól legalább két év az oktatási idő. Az 1725/26. tanévtől pedig már három év. Ezt bizonyítja a prefektus följegyzése, aki minden év elején pontosan bejegyezte a növendékek nevét a naplójába. Ebből tudunk a hallgatók létszámára is következtetni. Évente kb. 20-30 papnövendék és 10 világi hallgatója volt a teológiának. Az előadások a jezsuitáknál akkor szokásos módon történtek. A tanár magyarázott (inkább diktált), a hallgatók pedig leírták a hallottakat. Az elmagyarázott anyagot a tanárok az ún. „sca- bellumokon" kérték számon. A megtanult ismeretek felhasználását, alkalmazását segítette a nyilvános vitatkozás, a disputa. Ezek ünnepi alkalomnak számítottak, és nagy nyilvánosságot kaptak. A források szerint a jezsuiták ebédlőjében, a jezsuiták templomában, a szeminárium ebédlőjében, vagy éppen a püspöki palotában tartották. Az egri hittani iskola életében nagy változást hozott az 1754. év. Barkóczy püspök újjászervezi a teológiai oktatást és nagy ünnepélyességgel nov. 5-én megnyitja az újjászervezett teológiai főiskolát. Érdemes felidézni röviden az előzményeket. A felvilágosodás eszméi és a királyi abszolutizmus légkörében egyre több támadás éri a jezsuita iskolarendszert, illetve a jezsuita tanítási módszert. Az uralkodó abszolút felügyeletet igényel az oktatás területén is, és az állami szempontokat kívánja előtérbe helyezni. Ez nem egyházellenes tendencia, inkább a jezsuiták ellen irányul, akikkel szemben egyre nagyobb az idegenkedés. Ezért tervek, intézkedések születnek az oktatás megreformálására. A teológiai oktatással sincs megelégedve az uralkodó, abban is igyekszik minél nagyobb beleszólási jogot biztosítani magának. Barkóczy püspök nagy tisztelője és hűséges főembere volt Mária Teréziának. Saját maga vallja meg az 1754. éve megnyitó ünnepségen, 21
