Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Lőrinczy István költeménye

tűznek, szeretetnek és igazságnak, amit hozott? Ne adj'Isten, ugyanaz lesz a sorsa, mint a mi Krisztusunknak? Szent Pál szinte sikoltva kiáltja bele a világba: „A Lelket ki ne oltsátok, el ne fojtsátok!" (1 Tessz 5,19) Mert lélek nélkül nem ember az ember, de vad hajlamainak ki­szolgáltatott szerencsétlen ösztön-lény, aki tönkreteszi önmagát, elpusztítja embertársait és az egész gondjaira bízott gyönyörű világot... De kérdezhetnénk tovább is, mimagunkhoz: Mi lesz a sorsa a Léleknek nálunk Magyaror­szágon - a nagy fordulat, az Isten szabadító csodája után? Tudunk-e élni méltóképpen a lehető­séggel, hogy az anyagelvűség uralma és kényszerítése után a Szellem és Lélek, a Világosság és Szeretet, a béke és megértés, türelem és nagylelkűség, a Szentlélek ajándéka­inak új világát építsük fel? ... Lassan egy éve már, hogy Krisztus földi helytartója, Szent­atyánk itt járt nálunk, és elhozta nekünk e tüzet. Most már Jézus sürgető szava szólít mindkét az evangéliumból (Lk 12, 49): „Mit akarok mást, mint hogy égjen e tűz?!" Vagy ahogyan a Szentatya bátorított minket püspökeinkkel való találkozáskor: „Hiábavaló siránkozások helyett hallgassunk a pünkösdi Lélekre és bátorsággal feszüljünk neki a jövőnek! Mégpe­dig úgy, hogy az idők jeleinek fényénél ismerjük föl, hogyan lehet és kell, itt és most, Magyar- országon az Isten országát építeni." Ehhez kell nékünk egy igazi pünkösd, felkavaró, tisztító belső viharral, világító lángnyel­vekkel, tűzzel, lelkesedő bátorsággal és áldozatvállaló buzgósággal. Kell egy magyar pün­kösd, melyben még a nyelvcsoda is valósággá válhat, amikor figyelni kezdünk egymásra, érteni tudjuk egymás nyelvét, szavát. Találjunk egy közös nyelvet, közös magyar nyelvet, kö­zös emberi nyelvet, minden faji, gondolkodási, közéleti, felfogásbeli, világnézeti különbséget áthidaló nyelvet, az egymás megbecsülésének nyelvezetét, az egymásraszorultságnak felisme­rését - e háborús lángoktól és gyűlölködés parazsától körülvett világunkban! Vajha segíte­ne megtalálni a pünkösdi Lélek népünknek és vezetőinek ezt a nemzetmentő nyelvet, amelyen végülis minden magyar szó egyet akarjon e Hazában: új évezred számára meg­alapozni, biztosítani jövőnket és boldoggá tenni nemzetünket. Jöjj, Szentlélek Úristen, segíts teremtő erőddel megvalósítani Isten országát e világban és magyar Hazánkban! Ló'rinczy István délutáni csodák a fenyőfák száraz fővel várják már az esőcsodát a vén tölgy a vállát rázza egy tócsában nézi magát 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom