Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Lőrinczy István költeménye
tűznek, szeretetnek és igazságnak, amit hozott? Ne adj'Isten, ugyanaz lesz a sorsa, mint a mi Krisztusunknak? Szent Pál szinte sikoltva kiáltja bele a világba: „A Lelket ki ne oltsátok, el ne fojtsátok!" (1 Tessz 5,19) Mert lélek nélkül nem ember az ember, de vad hajlamainak kiszolgáltatott szerencsétlen ösztön-lény, aki tönkreteszi önmagát, elpusztítja embertársait és az egész gondjaira bízott gyönyörű világot... De kérdezhetnénk tovább is, mimagunkhoz: Mi lesz a sorsa a Léleknek nálunk Magyarországon - a nagy fordulat, az Isten szabadító csodája után? Tudunk-e élni méltóképpen a lehetőséggel, hogy az anyagelvűség uralma és kényszerítése után a Szellem és Lélek, a Világosság és Szeretet, a béke és megértés, türelem és nagylelkűség, a Szentlélek ajándékainak új világát építsük fel? ... Lassan egy éve már, hogy Krisztus földi helytartója, Szentatyánk itt járt nálunk, és elhozta nekünk e tüzet. Most már Jézus sürgető szava szólít mindkét az evangéliumból (Lk 12, 49): „Mit akarok mást, mint hogy égjen e tűz?!" Vagy ahogyan a Szentatya bátorított minket püspökeinkkel való találkozáskor: „Hiábavaló siránkozások helyett hallgassunk a pünkösdi Lélekre és bátorsággal feszüljünk neki a jövőnek! Mégpedig úgy, hogy az idők jeleinek fényénél ismerjük föl, hogyan lehet és kell, itt és most, Magyar- országon az Isten országát építeni." Ehhez kell nékünk egy igazi pünkösd, felkavaró, tisztító belső viharral, világító lángnyelvekkel, tűzzel, lelkesedő bátorsággal és áldozatvállaló buzgósággal. Kell egy magyar pünkösd, melyben még a nyelvcsoda is valósággá válhat, amikor figyelni kezdünk egymásra, érteni tudjuk egymás nyelvét, szavát. Találjunk egy közös nyelvet, közös magyar nyelvet, közös emberi nyelvet, minden faji, gondolkodási, közéleti, felfogásbeli, világnézeti különbséget áthidaló nyelvet, az egymás megbecsülésének nyelvezetét, az egymásraszorultságnak felismerését - e háborús lángoktól és gyűlölködés parazsától körülvett világunkban! Vajha segítene megtalálni a pünkösdi Lélek népünknek és vezetőinek ezt a nemzetmentő nyelvet, amelyen végülis minden magyar szó egyet akarjon e Hazában: új évezred számára megalapozni, biztosítani jövőnket és boldoggá tenni nemzetünket. Jöjj, Szentlélek Úristen, segíts teremtő erőddel megvalósítani Isten országát e világban és magyar Hazánkban! Ló'rinczy István délutáni csodák a fenyőfák száraz fővel várják már az esőcsodát a vén tölgy a vállát rázza egy tócsában nézi magát 15