Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - TÁJOLÓ - Olvasásra ajánljuk
Tájoló Olvasásra ajánljuk Elizabeth Taylor — Kövéren. Soványan. Boldogan (Zeneműkiadd — 1989. 237 p.) Az elragadó, ibolyakék szemű Liz Taylor, az ’50-es évek talán legvonzóbb filmcsillaga merőben új szerepben mutatkozik a közönségnek: könyvet ír. Önmagáról és a fogyókúráról, őszinte, fiatalos kedvvel, igazi tragédiák, boldog és szerencsétlen pillanatok mozaikjaiból rakja össze történetét. Elizabeth ünnepelt gyerekszínész, férjhez megy, majd elválik (nem is egyszer!), gyereket szül, egyet örökbe fogad, társadalmi életet él, filmezik, politizál, aztán feladja személyiségét és több mint 90 kg-ra hízik, iszik, kábítószerezik, hogy az ötvenen túl újraértékelje önmagát, és karcsún, teli önbecsüléssel új életet kezdjen. Nos, e könyv ez utóbbiról szól, melyet Liz pályájának legsikeresebb alkotásaként könyvel el. Győződjenek meg az Olvasók is, és a rokonszenves színésznő baján okulva próbáljanak egy kicsit többet törődni magukkal. A Taylor-féle fogyókúra is Önöknek szól, érdemes kipróbálni Császárné Benke Mária — Életünk és ételünk (Bolyi Mezőgazdasági Kombinát — Pallas Lap- és Könyvkiadó Bp. — 1989. 83 p.) „... minek az előszó?! Talán azért, hogy aki a kezébe veszi ezt a könyvecskét, és észreveszi a nevemet e sorok alatt, „beazonosítsa” a szerzőt, emlékezzen rá, hogy ez az a csodálatosan hajlékony hölgy, aki testvérével és férjével oly kedves és értékes perceket szerzett a Tele- fere közönségének, és akinek készülő könyvét már olyan régen keresték a könyvesboltokban...” — írja mindezt Vitray Tamás a könyv előszavában. Talán nem is kell több kommentár. Schirilla György: Hosszú, boldog élet (Hungária Sport Bp. — 1989. 317 p.) „Napjainkban meghatározóan a rövid, boldogtalan élet a jellemző. E könyv megírásával ezen az áldatlan állapoton szeretnék változtatni. No, nem vüágmegváltó szándékkal.” „Banális megfogalmazásban ez is lehetett volna a könyv címe: „A hosszú élet titka”. De ez így nem igaz! Hiszen a hosszúé- letűségnek nagyon is kézenfekvő valóságai vannak. Életprogramként keresem, kutatom az említett valóságokat. Egy olyan program kidolgozását jelöltem meg feladatként, amely lehetővé teszi, hogy az ember második ötven esztendeje szebb legyen...” „Az emberiség gondolataiban az öregedés folyamata valahol a bánat, a vigasztalanság, a kilátástalanság, a télbe torkolló bús ősz képét idézi. Pedig ez nem így van! Az élet hármas lüktető egysége — alkotni, adni, visszavonulni — egyformán boldoggá teheti az embert.” „Emberi szokás, hogy egyszerűen tudomásul vesszük — mint megmásíthatat- lant—az életkorral járó hagyományos testi változásokat. Ahogy azonban a gyerekektől sem lehet elvárni, hogy csak úgy maguktól, irányítás nélkül felnőjenek, kifejlődjenek jellembeli, lelki, testi tulajdonságaik, ugyanúgy nem lehet mindent rábízni a szervezet biológiai automatizmusára az öregedés tekintetében sem. A fejlődést segíthetjük, az életkorral járó nem kívánt változásokat lassíthatjuk. Könyvemben elsősorban ezekről a lehetőségekről írok. írásomban igyekszem feltárni az ész, a szív és a természet örök igazságait.” íme, csak néhány kiragadott mondat a könyvből. Elég csak belelapozni a könyvbe, már az első pár sor megfogja az olvasót... 93
