Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - TUDOMÁNY - Vértesy András: A Celladam diagnosztikai eljárás
mimerész-cezűrák. Ez az orosz klasszikus költészet jambusi verseire is érvényes. Csonka verslábat követó penthémimerész is szabályos metszetváltozat, gyakorisága azonban meg sem közelíti az említett másik két klasszikus metszetét. Petőfies-e ez a kevertség? Elegendő Az utósó ember 11., 16., 39. sorát említeni, a metrikai leírás indokoltan állapít meg bennük csonkalábkövető penthémimerészt, ezeket követő anapesztusi lábat. Mindez csupán nyelvi erőszakkal volna első tagja után metszett Choriambus, holott a choriambizálás természetesen van jelen mind az orosz nyelvű, mint a megidézett Petófi-versekben. Néhány anapesztusra — a meghatározó jambizálás közepette — éppen a ritka metszetváltozat hívja fel a figyelmet. Az utósó ember jambusi metszetei dierézisek, lábmetsző panthémimerészek, szabad váltakozásban, mutatvány csupán a csonkalábkövető penthémimerész, arányaiban is pontosan úgy, ahogyan az orosz nyelvű Szomorú volt az életem-ben, vagy akár Az dlmok-baa. A két orosz nyelvű vers pusztán verselési technikája által is közvetlenül Petőfi saját alkotásainak minősíthető. A természetes logika elemi konzekvenciája ez. A verseken belül minden megfigyelés e föltevést támogatja, ebből pedig következik a tapasztalati tény: semmi sem vonja kétségbe. Történeti ismereteink — bármily hézagosak — más sugallatúak. Érvek sokasága valószínűsíti — noha nem bizonyítja —, hogy költőnk Segesvár mellett nem csak eltűnt, meg is halt. Álhírek, ál-Petőfik, legendák bukkantak fel időről időre az idő hullámaiban, egyre kritikusabbá téve minden nyom iránt a figyelmet Nemzetünk lelkében rendíthetetlen a költő hitele, egyre fakóbb azonban eltűnésének kiderithetőségébe, rendíthetőségébe vetett hit. Pedig ma sem bűn keresni őt, akamokság nélkül, tényeket kutatva, akár megszállottak ártalmatlan mániákusságával. A tények birodalma nem tűr erőszakot. Mikor halt meg Petőfi, hol pihen teste? Az elszállt lelket maga elé idéző Veronica Porumbacu szavaival felelhetünk: „Senki se tudja a percet s nem leli senki nyomát.” Kérdezhetünk hát az orosz nyelvű versekre is, ki írta őket? Nem tudjuk, bár hallani véljük a hattyú dalát. Ha nem Petőfi írta e költeményeket, írhatta őket más? VÉRTESY ANDRÁS A Gelladam diagnosztikai eljárás A Celladam-csoport A Celladam-csoport 1984-ben alakult a rosszindulattá daganatos betegségekkel kapcsolatos kutatások, fejlesztések végzésére. Ezt a problémakört alapvetően új módon közelítette meg. Azt vizsgáltuk, hogy milyen közös jellemző van a malignus folyamatokban, az adott szöveti környezettől függetlenül. Véleményünk szerint a sejtek közötti információcsere zavara vezet a malignus sejt- osztódáshoz. Ez általánosan jellemző minden rákos betegségre. Munkahipotézisünk alapján kidolgoztunk egy alapvetően új diagnosztikai eljárást és előállítottunk egy Celladam (CDM) nevű készítményt, amely biomoduláns hatással rendelkezik, és alkalmas széles körű prevenciós terápiára. Az elmúlt években a Celladam-csoport ebben a témakörben sok kísérletet, kutatást végzett, nagy részét neves egészségügyi intézményekben, klinikákon, egyetemi tanszékeken. 1989fordulópontot jelentett a Celladam-csoport életében. A Celladam-cseppeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyhatású készítménynek nyilvánította, és engedé65
