Hevesi Szemle 18. (1990)

1990/ 1-2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Sárhegyi István: Látogatóban a egri 212. számú ipari szakmunkásképző intzetben

A fő cél: harmonikusan fejlett személyiségek nevelése

Látogatóban az egri 212. számú ipari szakmunkásképző intézetben

Folyóiratunk — a hagyományokhoz híven — ezúttal az egri 212. Számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet, Szakközépiskola és Technikumba látogatott el, hogy tájékoztassa a diákokat az orgánum sokrétű tevékenységéről. Az intézmény életéről Kameniczky Antal igazgatót kérdeztük.

— Elöljáróban arra kérném, mutassa be az iskolát.

— A Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet, Szakközépiskola és Technikum több mint 100 éves történeti múltra tekint vissza — mondja.

— 1968-tól van a székhelye a Kertész utcában, előtte a Zalár úti iskolában volt. Új iskola, új kollégium, új iskolai tanműhely, és jelenleg az Ifjúság úton is folyik a képzés. A megye legnagyobb tanulói és felnőttlétszámát foglalja magába. A tanulói létszám ebben a tanévben 1844 fő. Ebből 205 leány és 1639 fiútanuló. 42 szakmában folyik a képzés, 3 éves hagyományos, 4 éves szakközépiskolai (autószerelő), 5 éves technikusi (magasépítő), 2 éves tanfolyami (érettségizettek számára), valamint a felnőtt-szakmunkásvizsgára és kiegészítő szakmákra. A nevelőtestület létszáma évről évre 3 — 5 fővel növekszik, az osztályok számának növekedésével. Míg az előző tanévben 57 osztályunk volt, az idén 63 osztályban tanítunk. 1986-tól a tanulólétszámunk ugrásszerűen növekszik, és az 1991 — 1992-es évre eléri a 2000 főt is. A személyi feltételek megoldottak. Jelenleg 81 fő tanár, 29 fő szakoktató intézi állományban, vállalati és üzemi állományban pedig 36 fő foglalkozik a tanulók képzésével közvetlenül. A munkanélküliség kapcsán igen jelentős mértékben növekedni fog a felnőttek, illetve a betanítottazakmunkás-képzés. A szakmai mobilitás is ezt igényli. Az elkövetkezendő időben ilyen vonatkozásban az üzemeket, vállalatokat segítenünk kell. Az oktatási feladataink sokoldalúak, bonyolultak és változók. A célokat a művelődési minisztérium egyértelműen meghatározta szintenként az új oktatási törvényben is. Átfogta a nevelés minden területét, sőt még ajánlásokat is tartalmaz. A nevelési célkitűzések évfolyamonként és osztályonként keretet adnak, de a megvalósításnak személyre szabottnak kell lennie. Ezért fontos a valóságos helyzet ismerete. Sajnos, az utóbbi időben megjelent rendeletek ezen tevékenységünket is nehezítik. A legutolsó például: az általános iskolai tanuló jelentkezési lapján nem kötelező a jellemző, csak az osztályzatok közlése. Ismert, hogy az ipari szakmunkásképzőkbe erősen megválogatott fiatalok kerülnek, ez alól csak az elégséges rendű, de eredetileg is szakmát tanulni akarók a kivételek. Ezek többsége veszélyeztetett családi környezetből kerül ki. A cigány és a nehezen kezelhető, gyenge intellektuális adottságú gyerekek. A többség vidékről jár be. Igen sok időt tölt el az utazással, a tanulásra pedig kevés idő jut. Sajnos, az is igaz, hogy tanulóink a gyakorlati héten a munkától elfáradnak, így azon a héten a tanulás elmarad. A többség csak azon a héten tanul, amikor iskolába jár. Ezért is fektetünk igen nagy energiát a felzárkóztatásra, a korrepetálásra, a kollégiumban a tanulópárok segíté48