Hevesi Szemle 18. (1990)

1990/ 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Kaposy Miklós: Káderezés 1990

/ .

Fantázia

(Egy öngyilkos naplójából)

Eh! Rossz világ! Vesződjön más

helyettem!

S az életet, mint unt köppenyt ledobva

hajítottam az égő csillagokra,

mik ott ragyogtak fogasként felettem.

Daloltam is~. hiszen szabad lehettem és nem az evés, alvás sánta foglya, s a boldogságtól szinte tántorogva ezüst felhőkön jártam az egekben.

Kis angyalkáktól kérdeztem az utat.

De azok mindig csak rosszat hazudtak és nevetett az égi csűrbe rám,

hajam cibálták, belém rúgtak párat...

S én csalódottan — késő már

a bánat! —

néztem elúszó köppenyem után.

március 10.

KAPOSY MIKLÓS

Káderezés — 1990

A TV2 februári kabaréjából (Hivatal, íróasztal, rajta vallatólámpa)

SZEMÉLYZETIS: Nos, tisztelt Némedi úr, azért kérettem, mert néhány alapvető kérdést kell föltennem önnek. Mint bizonyára tudja, itt is leépítések lesznek, es felül kell vizsgálnunk dolgozóink alkalmasságát.

ALKALMAZOTT: Ó kérem, velem bizonyára nem lesz gond. Én végig részt vettem az ellenállási mozgalomban.

SZEMÉLYZETIS: Negyvennégyben?

ALKALMAZOTT: Mit tetszik rólam képzelni? Negyvennyolctól nyolcvankilencig.

SZEMÉLYZETIS: Majd mindjárt elválik. Azt bizonyítani is kell! Tud-e például oroszul?

ALKALMAZOTT: Egy büdös szót sem.

SZEMÉLYZETIS: Ajánlom is! Szakszervezetből való kilépésének kelte?

ALKALMAZOTT: 1988, ősz. Mindjárt az adótörvény másnapján Mondhatnám: veterán kilépő vagyok.

SZEMÉLYZETIS: Tisztséget viselt-e valamilyent a mozgalomban?

ALKALMAZOTT: Én? Ugyan! Még üdülni sem voltam soha. Méghozzá elvi okokból.

SZEMÉLYZETIS: E?t hogy értsem?

ALKALMAZOTT: Úgy, hogy mindig az elvtársak üdültek. Nekik volt rá okuk.

SZEMÉLYZETIS: De szolidaritási bélyeget csak vásárolt valaha? Franco, Salazar, Somoza, Veled vagyunk Vietnam! Nos?

ALKALMAZÓIT: Lehet, de engem meg se kérdeztek, bizonyisten! Levonták, és kész!

1945.

március 15.

Szabadság! Elveszett Szabadság!

Mától a katonád vagyok.

Kik a parancsot osztogatják, nem adnak bűnbocsánatot.

Rád esküszöm. Te vagy a zászlóm, barátom, pápám, Istenem, országom, kertem — hol virágzón te bontasz ágakat nekem.

Hol rejtőzöl? A jöttöd várom.

Szerelmem! Életen halálon keresztül futnék érted én.

Lestem, hogy szavad hol, hogyan szól, Jöjj értem, ments ki a mocsokból, ma, a Szabadság ünnepén.

45. márc. 15. Pornóapáti

31