Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - HAGYATÉK - Hegyes Zoltán: Karácsony negyvennégyben
MKP budapesti bizottságán, majd az Országos Tervhivatalban dolgozik, ez. utóbbi nak két éven át elnökhelyettese. 1951 —1954 között állástalan, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságföldrajzi tanszékének vezető profresszora, 1965-ig, nyugdíjazásáig.Ö építette be a magyar gazdaságföldrajzi vizsgálatokba a statisztikai és matematikai elemző módszereket, tőle származik a máig is leghasz. nálhatóbb, ilyen témájú egyetemi tankönyv, Magyarország gazdaságföldrajza címmel Az ellenállásban kifejtett tevékenységét és fogságát nagy sikerű könyvben írta meg (Vándorló fegyház. Magvető Könyvkiadó, Tények és tanúk sorozat, Bp., 1971.) Beleznay István (1909. július 23.—1950. augusztus 19,). Az ellenállás katonai vezérkarának tagja. 1944-ben vezérkari őrnagy. Letartóztatják, őt is Tartsay Vilmos lakásán, 1944. november 22-én, de a Margit körúti fegyházból — befolyásos személyes kapcsolatai révén — három nap múlva kiszabadult. Illegalitásba vonult, majd 1945 januárjában kapcsolatot teremtett a debreceni ideiglenes kormánnyal, egyik szervezője lett az új hadseregnek. Vezérőrnaggyá léptették elő, több fontos beosztást! töltött be a hadsereg vezetőségében, így volt a Honvédelmi Minisztérium anyagi csoportfőnöke is. Utolsó szolgálati helyén — Székesfehérvárott, altábornagy ként — seregtestparancsnok volt. 1950. május 21-én letartóztatták, koholt vádak alapján elítélték, augusztus 19-én kivégezték. 1956 tavaszán rehabilitálták, ham vait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Makav Miklós (1900—1976). Vegyészmérnök, nemzetközi tekintélyű ipari me nedzser, a Nitrokémia Iparvállalatok (Fűzfő—Pét) vezérigazgatója. 1944 őszén sze mélygépkocsiján ő hozza fel Budapestre Kőszegről Kiss Jánost. Letartóztatták őt is a Tartsay-lakáson, majd a Margit körúti fegyházban megtartott tárgyaláson ha Iáira ítélik, később az ítéletet 10 évi fegyházra változtatják. A sopronkőhidai fegy ház Bajorországba történő evakuálása napján, 1945. március 28-án, megszökik, szov jet segítséggel eljut Debrecenbe, ahol a Nemzeti Parasztpárt listáján tagja lesz az ideiglenes nemzetgyűlésnek. 1947-ben emigrált, Brazíliában telepedett le, ahol a Nitrokémia Vállalatok ottani leányvállalatát igazgatta nyugalomba vonulásáig Nyugdíjasként Kaliforniában élt, az USA egyik legnagyobb vegyipari konszernjé nek lett a vezető szaktanácsadója. Haláláig tartotta a kapcsolatot Almásy Pállal. Dominich Vilmon (1904—?). Őrnagy, hadbíró, 1944-ben a vezérkar főnöke, különbíróságának elnöke, s ez a beosztása a nyilasuralom idején is. Tárgyalásvezető bíró Kiss János és társai, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endre elítéltetésénél. Kezdetné nyezője volt a politikai foglyok és védőőrizetesek Bajorországba történő evakuálá sának. Amerikai fogságba került 1945 májusában, s az amerikaiak Kufstein vár börtönébe zárták. Kufstein később a francia megszállási zónába esett, s mivel Franciaország nem volt hadiállapotban Magyarországgal — kiadatási egyezmény híján — a franciák nem adták ki. Állítólag Argentínában élt, a személyével kap csolatos, magyar kiadatási kezdeményezések nem vezettek eredményre. Körülbelül tíz évvel ezelőtt feltűnt Svájcban — Gömbös Ernőnek, Gömbös Gyula volt miniszterelnök fasisztává lett fiának társaságában —, ahol az egyik bankban fel kívánt venni egy nagyobb, még 1944-ben elhelyezett pénzösszeget. Kérését a bank nem teljesítette. Nyoma veszett. Pécsi József. Hivatásos katonatiszt, gépészmérnök, a II. világháború alatt A1 másy Pál beosztottja a Honvédelmi Minisztérium anyagi csoportfőnökségén. A fel szabadulás után három évig még szolgált az új hadseregben, majd nyugdíjazásé ig az SKF svéd gördülőcsapágygyár budapesti vezérképviseletét irányította. Almásy Pállal az altábornagy haláláig tartotta a kapcsolatot. Dr. Koczkás Gyula (1905—). Fizikus, egyetemi tanár. Az ellenállási mozgalom ban kifejtett tevékenysége miatt a nyilasok 1944. november 21-én letartóztatták, majd Sopronkőhidára hurcolták. Bajorországból tért haza 1945 júniusában Buda pestre. 1950-ig a Budapesti Tudományegyetem (ma: ELTE) orvosfizikai intézeté nek vezető professzora, később osztályvezető a Sugárbiológiai, majd a Sugárfizikai Intézetben 1972-ig, amikor is nyugdíjba ment. Széles körű tudományos munkássá got folytatott, több nemzetközi elismerésben részesült. Budapesten él. Almásy László (1895. augusztus 22—1951. máricus 22.). Londonban végzett egye temet, gépkocsi- és repülőgépmotor-konstruktőrként dolgozott egy ideig. 1926—1947 kö zött összesen hét Afrika-expedíciót vezetett, két expedícióján a fiatal dr. Kádár László volt a geográfusa, térképésze. Ö adott hírt elsőnek a Nílus egyik szigetén élő, ún. „magyarabok”-ról, akik a II. Szulejmán szultán hadserege által hazánkban ejtett foglyok leszármazottai. 1941-ben behívták katonának, s német kikérésre, az Afrika korpshoz vezényelték szaktanácsadónak. Emiatt 1945-ben vádat emeltek ellene, de a Budapesti Népbíróság felmentette. 1951-ben, halálos ágyán értesült róla, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. Salzburgban érte n halál. Róla nevezték el Kairó nemzetközi repülőterét.
