Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 2. szám - TÁJOLÓ - VÁLASZOL A SZERKESZTŐ

•Tájoló I BAJOMI LAZAR ENDRE: SAINT EXUPÉRY CSODALATOS ÉLETE (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985 — i 200 p.) Ki ne ismerné A kis herceg című re­mekművet? Több mint ötvenmillió pél­dányban, mintegy ötven nyelven lel ént meg Saint-Exupéry meséje, s ezáltal a XX. századi világirodalom legnépszerűbb alkotása lett. Ki ismeri azonban magát az írót? A milliós olvasóközönség talán csak annyit tud róla, hogy pilóta volt, s hősi halált halt a második világháborúban ... Bajomi Lázár Endre sok érdekes adat­tal mutatja be a kalandos sorsú írót ko­ra gyermekkorától kezdve, egészen a végzetes 1944. július 31-i eltűnéséig. SZÉKELY ANDRÁS: KI KICSODA A MAGYAR ZENEI ÉLETBEN? (Zeneműkiadó, Budapest, 1988. — 535 p.) Második, bővített kiadásban jelenik meg a magyar zenei élet személyi ka­tasztere, annak a felmérése, hogy kikből is áll hazánk zenei élete. A könyv tá­jékoztatást nyújt a zenei élet rajongói számára, lehetőséget adva egymás jobb megismerésére. A kötetben szereplők maguk a szerzők, a kérdésekre válaszoló adatközlők. A mű tartalmazza a legfon­tosabb személyi adatokat, munkahelye­ket, lakcímeket, telefonszámokat, s a szakmai tudnivalókat minden zenészről, akár rendelkezik végzettséggel, akár csak ilyen beosztásban működik. Remélhető­leg az anyag hasznára válik zenei éle­tünknek, s hozzájárul az olvasók tájé­kozottságához. A. J. P. TAYLOR: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÜ KÉPES KRÓNIKÁJA (Akadémiai Kiadó, 1988. — 231 p.) A hatalmas információs anyagot tö­mörítő kötet több mint 30 éven át ké­Olvasásra ajánljuk szült, s a második világháború legfon­tosabb eseményei köré csoportosítva rajzolja meg az 1939—45. közötti évek történetét. Részletesen foglalkozik előz­ményeivel, kirobbanása körülményeivel, a harci cselekményekkel, a háborúban részt vevő országok politikájával, aHit- ler-ellenes koalíció felülkerekedésével. A kiadvány értékét jelentősen emelik az eredeti fényképek és térképek. Kiállítások — szabadidős programok A Hevesi Szemle és a Megyei Műve­lődési Központ galériája rendezésében, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán Fridél Lajos al­kotásaiból nyílik kiállítás május 8-án. A tárlat 25-éig látogatható. Az Egervin székházában Patkós József festőművész munkáit május 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők, május 16-tól pedig Kovács István fotótárlatának ad otthont az in­tézmény. A hevesi Móricz Zsigmond Művelődé­si Központban május 3—17-ig a Deb­receni Műhely alkotógárdájának festmé­nyei, grafikái, akvarelljei kerülnek ki­állításra. Ezt követően, május 5-én, a megye zeneiskoláinak közöt rendezésé­ben, megyei növendék-hegedűversenyre várják a zenekedvelőket 8—18 óráig. Ugyancsak ebben a hónapban, 22—29-ig, Trojan Marian Jozef grafikáiban gyö­nyörködhetnek a képzőművészet szerel­mesei. A gyöngyösi Mátra Művelődési Köz­pontban a tervek szerint május 18-án, a Mikroszkóp Színpad a Felettünk a béka című produkciót mutatja be, este hat és nyolc órai kezdettel. Az egri Gárdonyi Géza Színház mű­vészei május 5—12-ig, Lublinban vendég- szereplenek, a Fehér házasság című da­rabbal. A nagy sikerű produkciót a bu­dapesti Thália Színházban is bemutat­ják, május 14-én. • Válaszol a szerkesztő TÖBB OLVASÓNKNAK: Jó néhányan érdeklődtek szerkesztő­ségünknél, arra várva választ, hogy mi­ként haladnak a Petőfi-kutatások, van-e esélye annak, hogy a szibériai Barguzin- ban nagy költőnk földi maradványait hántolják ki. Hadd utaljunk még egyszer arra, hogy ez a sokakat meghökkentő, a konzerva­tívokat ellentmondásra ingerlő vállalko­zás három és fél esztendővel ezelőtt, a Népújság és a Hevesi Szemle közös ak­ciójaként rajtolt. A búvárkodás akkor is folytatódott, amikor azt hivatalosan meg­88

Next

/
Oldalképek
Tartalom