Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Szecskó Károly: Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvéről
véletlenül jelezte a szellemi gondokat, mint amik „méta fizika" — ez a metafizika — léteznek. Vagv hívnánk segítségül ezekhez a képzettársításokhoz akár Platónt is. aki adott nekünk némi fogódzót az ideák világáról. Hát ennyit ébresztett fel bennünk ez a művészet. Azt már csak kiegészítésül, inkább a fintor kedvéért írjuk le, hogy vannak Szász Endrének sokkal egyszerűbb, vidámítóbb ötletei is: például a repülő kefék, amint egybegabalyodva lendülnek neki a végtelennek. Vagy a fa ágai között megbúvó öntöltős óra, amely mechanikai ördöngösségével méri kattogva azt az időt. amiről a műalkotás nem is akar tudomást szerezni. Nos, ennyi a művészet és még sok minden más. S még egy búcsúzó megjegyzés! A Művelődési Központ szponzorokkal létesített új galérialehetőséget És első mutatványukat azért köszöntjük kitörő öröm mel. mert eddig jócskán hoztak össze kiállításként, téves alapon, rosszul felfo gott művészetpártolásból olyan absztrakciókat és egyéb csintalanságokat. amik sehova nem mutatnak és sehova nem vezetnek. Legalábbis minket. A semmit mondás és a minimal-art, vagy netán az egy vonal-egyárny ék primitív szellem- bokszolása után végre a folyamatosságra teszik a hangsúlyt. Reméljük, elfeledik azt a hivatalos fórumok által is támogatott, végig nem gondolt fölényt, amellyel eddig a hazai piktúra jelenét kísérték — elhajolva erősen az absztrakció javára Az egészséget akkor szoktuk észrevenni, beteg, vagy szellemileg beteges korunk ban a szépet, akkor szoktuk diadallal dicsérni, ha föl is ismerjük azt. S most ez a helyzet Szász Endre esetében F. A. • Könyvekről Agria XXIII. Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvéről Az egri Dobó István Vármúzeum legújabb évkönyvének megjelenése mindig jelentős eseménye a város, illetve megyénk tudományos életének. Még inkább vonatkozik ez a megállapítás az évkönyv XXIII. kötetére, amelyet a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, az 1979- ben nyugdíjba vonult igazgatója, Bakó Ferenc életének és munkásságának szentelt 1987-ben esedékes hetvenedik születésnapja alkalmából. Így valójában a sorozat XXIII. kötete Bakó Fe- renc-emlékkönyvnek tekinthető. Az országos hírű néprajztudós életének és munkásságának bemutatására az egykori iskolatárs, a szintén neves etnográfus, Balassa Iván vállalkozott A szerző portrévázlatát huszonhét — két személy kivételével — néprajzkutató tanulmánya, közleménye követi. Barabás Jenő, a néprajzi periodizálás kérdéséről értekezett. Hoffman Tamás, a családi tűzhelyről írt. Novák László, az Alföld északnyugati területén fekvő kertes településeket vizsgálta. Flórián Mária és Hofer Tamás közösen készített tanulmányukban az észak-magyar országi csűrös-kertes települések kérdéséhez szóltak hozzá. Viga Gyula, a né pi kőmunkák vizsgálatához adott szem pontokat. Dám László a dél-gömöri lakóházak díszítményeiről írt. Selmeczi Kovács Attila, a palóc „terhes komrá"- ról szólt. Balassa M. Iván, a hazai nagybirtokokon épített cselédházak múltját elemezte. Füzes Endre, a felszabadulás utáni falusi lakásépítés és lakáskultúra kérdését vette bonckés alá. Petercsák Tivadar, a XX. század első felének fel- sőtárkányi egykori úrbéres gazdaközösségének történetét járta körül. Szabadfalvi József áttekintést adott a magyar honi ősi sertésfajtákról. K. Csilléry Klara, a mátraalmási faszerszámkészítők nek a fa tulajdonságaira vonatkozó is mereteit foglalta össze. Paládi Kovács 87
