Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Pedagógusbérek - közelről

cadnak „kasszában ", s így ezek az összegek „elvesznek ", esetleg más — természetesen „méltatlan feladatok finanszírozásánál szolgálnak

A közoktatás irányítása, a művelődési gazdálkodás szakemberei folyamatosan keresik a megoldást, ehhez gyűjtve a helyzetjellemző és előremutató tények tapasztalatait.

Különösen az utóbbi években egyéb társadalmi gondok felerősödésével a területi irányítás ellenében bizalmatlan, indokolatlanul arrogáns revizionista felfogású érdekvédelem vonult fel. Extrém, meg nem felelő jelenségek, intézkedések felülbírálatával egyedi anomáliák felnagyításával hangulatot keltve a megye egész művelődési gazdálkodását kárhoztatják.

Így a látóterükből szándékosan kiüldözik az általánosat, a normálisát, fölöttébb pedig a pozitív irányú fejlődés bizonyítékait. Elkerüli figyelmüket, hogy ez a lefelé nivelláló szemlélet nem honosodott meg a pedagógusokban: s mi több az is a legtöbbek ellenére való, hogy a helyettük és nevükben hivatásos méltatlankodók teremtenek hangulatot.

1988-ban nagyszabású fel táró-elemző munkát indított el a megyei művelődési osztály. A megye minden településén működó valamennyi közoktatási intézményében adatokat gyűjtöttünk a bérhelyzetről. Vizsgálatra került az 1987. évi bérfelhasználás, a bérelőirányzatok kezelése, valamint a pedagógusok alapbérével, túlmunkával és jutalommal kapcsolatos adatai.

A vizsgálat — különös módon — nem aratott tetszést. Minden bizonnyal az irritálta az intézményeket, hogy a személyi jövedelemadóval összefüggő munkálatok energiát és türelmet emésztő feladatain még alig léptek túl.

Későbbi határidővel gyűjtöttünk adatokat az 1988 szeptember 30-i állapotról Megközelítően hasonló szempontok és célok indították ezt a vizsgálatot is: a várt fejlődés és a valós realizálás egybevetése.

A vizsgálat előtti munkahipotézisünk abból a vitából származott, amelyet a Művelődési Minisztérium Informatikai Intézete által — nem hivatalos közlésként — kiadott kiismerhetetlen szisztémával operáló felmérés és a konkrét fejlesztések vélt következményei alapján folytattunk a pedagógus-szakszervezet illetékeseivel Feltételezzük, hogy az 1985 óta folytatott megyei ágazati bérpolitikai törekvések. a pedagógusok bérét, jövedelmét növelő támogatások eredményének a bérek átlagában az egy pedagógusra jutó havi bér és jövedelemben tükröződnie kell. Konkrétabban: az átlagbér és az átlagjövedelem növekedésében érzékelhető tendenciák vannak.

A vizsgálatnál több kockázati tényezővel is számolni kellett:

— a teljeskörűséget sosem lehet megvalósítani, mert a működő pedagógusok között is tartósan hiányzók kivételével lehet béradatokat kapni,

— a bérfelhasználásról szolgáltatott adatok valódisága (korrektsége) alig vagy egyáltalán nem kontrollálható,

— az 1988-as évet érintő bérintézkedések hatása legföljebb prognosztizálható, de valóságosan még nem mérhető.

Mindezek nem térítették el a megyei irányítást attól a feltételezéstől, hogy egy tényszerű vizsgálat közelebb visz a reális helyzet feltérképezéséhez.

Más megközelítésben ez az előre mutató, megalapozó adatgyűjtés jó szolgálatot t,ehet az 1989. évi pedagógusbér-rendezés megyei kimunkálásához.

Az adatgyűjtés meglehetősen körülményes munkálataiban az intézményvezetők változatos beállítódással vettek részt Ki-ki felismerése és belátása szerint végül is elfogadta, hogy az adatközlés a pedagógusok érdekében történik.

Mintegy 300 intézmény 5209 pedagógusának béradatai összefüggéseit dolgoztuk fel. Segítségül hívtuk az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola szak embereinek elektronikai szakértelmét. Az elkészült programok alkalmasak lesznek későbbi újabb feldolgozásra.

Felmérésünk, vizsgálatunk a következő kérdésekre ad választ:

— Hogyan alakul a pedagógusok átlagbére, pótlékai, túlmunkadijai, a jutalom összege — havi átlagban ?

— Melyek a jellemző adatok a pedagógus rétegcsoportokban".'

— Hogyan differenciálódnak a béradatok az oktatási intézmények között?

Melyek a településcsoportok (korábbi integrációnál: járások) jellemzői?

— Milyen az egyes pedagógus rétegcsoportok jövedelmének belső összetétele? Hogyan alakította a béreket az 1988. január 1-jéve! hatályba lévő bérrendelel, illetve a bérbruttósítás? (Ez esetben csak irányokait lehetett követni, hiszen tel jességében csak az év végén bontakozott ki a változások (tatása.)

Az összehasonlításra, elemzésre szolgáló adatokat a következő táblák szem lehetik