Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 5. szám - TUDOMÁNY - Kiszely István: Barguzinban temették el Petőfit

Mar­tin­féle mé­ret hosz­szúság mm-ben Trotter— Gleser-féle táblázat+ Breitinfer- féle táb­lázat Pearson— Wolansky nomo- gramm együtt 1. felkar (humerus) 320 168,8 cm 168,0 cm 163,5 cm 166,8 cm 1. orsócsont (radius) 237 168,8 cm 167,3 cm 162,5 cm 166,2 cm 1. singcsont (ulna) 256(?) 168,6 cm — — közép­érték nincs 1. combcsont (femur) 444 166,8 cm 167,5 cm 164,5 cm 166,3 cm 1/b. sípcsont (tibia) 363 170,0 cm — 165,0 cm 167,5 cm 1. sípcsont (tibia) 349 — 165,0 cm — közép­érték nincs 1. szárkapocs (fibula) 357 167,5 cm — — közép­érték nincs combcsont + sípcsont (femur -|- tibia) 807 168,2 cm _ _ __ közép­érték nincs átlagolva: 168,39 cm 166,9 cm 163,87 cm ill. 166,70 cm 166,39 cm 166,54 cm + A 30 év fölötti egyéneknél évente levonandó 0,06% a porckorongok életbeni csök­kenése miatt Sajnos egyik rendelkezésünkre álló táblázat, illetve nomogram sem reális, mivel a Krogman által (1962) módosított Trotter—Gleser-féle táblázatot az Észak- Amerikában élő „európaiak) alapján számították ki, Breitinger „germán” lakosság­nál állította fel táblázatát, a Wolansky által módosított Pearson-féle nomogram pedig Kelet-Európa részben mongoloid jellegű lakosságára vonatkozik. Mivel Petőfi Sándor embertani típusa egy sajátos „délszláv”-csoportba sorolható, így egyik táb­lázat, illetve nomogram sem alkalmazható nála kritika nélkül. Legközelebb hoz­zá a Breitinger és a Pearson—Wolansky képlete közötti értékek állíthatók. A kiszámított testmagassághoz ugyanolyan súllyal esik latba a sírban ponto­san mért testmagasság. A hosszú csontok részadataiból kapott átlagértékek és a sírban mért testmagasságnak az átlaga: 165,77 cm. Nem tévedünk tehát nagyot, ha Petőfi Sándornak életbeni termetét ennyiben határozzuk meg. E számításoknál két előzetes mérést tekintetbe kell vennünk. A Magyarorszá­gon járt két amerikai antropológus lemérte a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum­ban lévő, ún. „Petőfi-féle sújtásos attilát”. Ez alapján a megfelelő korrelációs szá­mításokkal Petőfi Sándor életbeni testmagasságát 165—166 cm közöttinek határozták meg. Ugyanők a rendelkezésükre álló ülőhelyzetben készült olajfestményt is ta­nulmányozták, amelyet Orlay-Petrich Soma Petőfi Sándorról Mezőberényben 1849 nyarán készített (festett). Mivel a szék, amelyen a költő ült megvan, a kép alapján az ülőmagasság kiszámítható és korrelációs számításokkal az egész testmagasság is megadható. Ebben az esetben is 165—166 cm közötti testmagasságot kaptak még azelőtt, mielőtt az expedíció útnak indult volna. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy e méretek „körülbelülieknek” tekinthetők, hiszen egy festőnél nem volt fon­tos a milliméternyi pontosságú testmagasság. A csontváz alapján visszakapott test- magasság viszont Orlay-Petrich Soma festői pontosságát igazolta vissza. Ma a 165,77 cm-es férfi testmagasság a R, Martin-féle táblázat szerint a „közepes" termetkategóriába esik, amely kategóriának az alsó határa: 164,00 cm és a felső határa 166,99 cm. Ugyanezt a testmagasságot ma — az „akceleráció korában” Schmidt a „kisközepes” csoportba sorolja, amely kategória alsó határa: 163,00 cm és a felső határa: 166,99 cm. A vázcsontok méretei, jelzői, jellemzői és élettani jegyei A 7-es számú sír vázcsontjai méreteinek felvételénél is csak antropométerrel, toló- és tapintókörzővel rendelkeztünk, így a torziókat stb. a helyszínen nem tud­tuk megmérni és rögzíteni. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom