Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 5. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Kálnoky László költő egri érvei

A költs hajdani otthona A poéta portréja Az egyetem befejezése után a Városházán köztisztviselőként helyezkedett el. Szolgálatát 1935. július 27-én kezdte el, másodosztályú közigazgatási fogalmazó­ként. Később elsőosztályú fogalmazó, illetve helyettes aljegyző lett. Hivatali munkáját, amely nem költőnek való foglalkozás volt, mindvégig na­gyon lelkiismeretesen végezte. Erre utal 1940. november 4-i keltezésű működési bizonyítványa is, amelyben ezeket olvashatjuk; „Szolgálati ideje alatt felettesei­nek teljes elismerését érdemelte ki, működésével mind a közigazgatási jogszabá­lyokban való jártassága, mind a hivatali felekkel való bánásmódja, és szolgálatának minden tekintetben való teljesítése által.” Egri hivatali évei alatt a vidéki kisvárosi értelmiség szokványos életét kel­lett élnie, amely egyet jelentett a kávéházakba, a futballmérkőzésekre, a bálokra való járással. Életének egyhangúságát enyhítette, hogy húszéves koráig több nyu­gati országban (Anglia, Franciaország, Olaszország, Svájc) megfordult. Irodalmi ismereteit,, élményeit olvasmányaiból szerezte. A költészetére ható alkotók közül a világirodalomból kiemelkedtek Baudelaire, Verlaine, a német és az angol romantikusok lírája, a Nyugat költői, elsősorban Kosztolányi Dezső ver­sei. A filozófusok közül a német Schopenhauert kedvelte. Természettudományos ér­deklődésére nagy hatással volt James Jeans Az új világkép című munkája. Járatta a Nyugat című folyóiratot, s igyekezett elolvasni azokat a világirodalmi munkákat, amelyeket az említett orgánum ismertetett. Egerben, készülő verseiről jóformán csak egyetlen emberrel, az újságíró barát­tal, Kapor Elemérrel beszélgethetett. Jelentős hatással volt rá az anyai ágon rokon nagybácsi, Kállay Miklós példája. Első verskötetét, amely Az árnyak kertje címet viseli, a fővárosi Magyar Élet Könyvkiadó gondozásában jelentette meg 1939-ben, saját költségén. A kiadóval egyébként nem volt kapcsolatban. Egy Budapesten élő volt osztálytársa tartozott a kiadó körül létrejött szellemi körhöz, s ő győzte meg arról, hogyha egy kiadó fémjelzi a kötetet, jobban felfigyelnek rá, mintha saját kiadásban jelenik meg. Pél­dául ebben az időben Vas Istvánnak és Radnóti Miklósnak is jelentek meg kö­tetei, a Nyugat kiadásában, s emblémájával, a szerzők saját költségén. Kálnokynak a Magyar Élet Kiadóval már csak azért sem alakulhatott ki kap­csolata, mivel ekkor a Nyugat igézetében élt. Az első verskötet keletkezéséről ő maga így nyilatkozott Garai Gábornak, a Magyar Rádióban 1976 őszén: „Egerről sohasem feledkeztem meg, időnként egy-egy vershez Eger adta az ihletet — fiatal koromban írtam ciklust is, mikor még ott éltem. — S ebben a ciklusban háborogtam és elégedetlen voltam, mert a kisvárosi élet szellemi szűkössége nyomasztott. Az élet túlságosan is nyárspolgári formák kö­zött folyt, és hát a fiatalság lázadásra hajlamos, ekkor írtam azt a versciklust, ame­lyik első kötetemben, Az árnyak kertjében olvasható, s annak idején, mikor a kö­tetet kiadtam, egyes barátaim azt mondták; hogyha ez a ciklus nyomtatásban is meg­jelenik, őszi képek kisvárosból, ez volt a címe —, akkor gondoskodjam valahol más­hol valami megélhetésről, állásról, mert Egerben nem lesz többé maradásom, emi­att a ciklus miatt, ki fognak üldözni. Mikor a kötet megjelent, az a meglepő dolog történt, hogy mindenki a bírálóval azonosította magát, senki sem érezte azt, hogy ,61

Next

/
Oldalképek
Tartalom