Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Gárdonyi Géza irodalmi paródiái (II.)

üres helyet talál!. A feje még mindig kábult volt. a homloka izzadt, nem győzte törülgelni . . . Beletelt egy jó negyedóra is. mire felocsúdott.

— A jóságát neki — mordult fel. — Addig gatvázok itt, míg lekésem a kórházi ebédet . . . s lassan, szívében valami végtelen ürességgel, megfogta a bőröndjét.

— Halló, jóember! — kiáltott ekkor valaki utána.

Kétes Endre hátranézett

Egy sovány, fekete, vastag szemüveges, fiatal férfi közeledett feléje, kezében csillogó fedelű könyvvel.

— Maga az a Kétes? — kérdezte kutatva.

— Igen, de mit akar velem? — kérdezte Endre kedvetlenül.

— Az író elvtárs küldi magának. Ez a legújabb műve. . . Dedikálva is van . . . Tessék .. . vegye már . . . Magának küldi, magának . .

Endre szótlanul, de kemény tekintettel mérte végig az ismeretlent.

— Tessék, vegye már el tőlem. Nekem vissza kell mennem a sátorba Eladó vagyok — s azzal a néma ember kezébe nyomta a könyvet.

Endre hirtelen szólni akart, de a könyvárus tovasietett.

— ,.Alkony a tanyákon” — olvasta félhangosan a címet, s váratlanul úgy megszorította az ujjaival, hogy a könyv szinte belenyögött.

A Nap tízágra sütött, de Endre mégis úgy érezte, mintha jégdarabot tartana a kezében.

— Talán ebben is rólam hazudozik? . . Engem árusít ki? — gondolta végtelen elkeseredéssel. És hogy söpör félre, ha már nem kellek! Ezt érti. ehhez, van ,.stílusa"?

Aztán lassan par lépést tett a könyvvel az utca. a sínek felé. majd hirtelen nagy ívben, mintha bomba volna a kezében, a befutó villamos kerekei elé dobta a könyvet

(A Hevesi Szemle 1988/6. számában Gárdonyi Géza három irodalmi paródiáját adtuk kézre, részint közöletlen, részint elfeledett, ma már hozzáférhetetlen írásokat. Ezúttal a kóbor legény témájának Jókai Mór, illetve Arany János stílusában írott változatát közöljük. Külön érdekessége: Gárdonyi bejáratos volt Jókai — és a Feszty család — társaságába, Arany János pedig diákkora óta követendő példaként szerepelt Gárdonyi életében, stílusfordulatai, fogalmazása sajátosságai lépten-nyomon felbukkannak Gárdonyi műveiben.)

Csatangol a mezőn az átkozott árnya.

Lába alatt zördül a keserű lapu és a megsárgult perennia. Égető homokot szór a szél s az istenharag villáma kilobban a felhőknek tornyain.

Jókai Mór: Az utolsó Szabházy

38

Gárdonyi Géza irodalmi paródiái