Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 4. szám - TUDOMÁNY - Szüle Rita - Molnár Zsolt: Vendégeink voltak: dr. Markus József professzor, Balogh Gyula (Bogumil), az egészségvédő feltaláló
Dr. Márkus József személyében egy kitűnően felkészült szakembert, kiváló ismeretterjesztőt fedezhettünk fel. A laikusok számára is érthető módon kalauzolta hallgatóit a biológia bonyolult tudományába, és beszélt a csontritkulás kialakulásának okairól, következményeiről. (A mész felszívódása szervezetünkben a szükségletekhez igazodik. A legnagyobb a szükséglet a születés után. Addig ugyanis a magzatvízben úszik, a szilárdsága nem volt probléma, mert a viz fenntartotta. A csecsemőnek később aztán talpra kell állnia, ami szilárd váz nélkül elképzelhetetlen. Törvényszerű tehát, hogy a csontfejlődés fázisosan előtte jár a lágyszövetek kialakulásának. A növekedés kezdeti időszakában a napi súlygyarapodásban több a csont, mint később. Aztán egyre kevesebbet tartalmaz a naponkét termelt testállomány. Ehhez a csonttartalomhoz, annak mészigényéhez igazodik a felszívódás, amely a születés után 100 százalék. Hatéves korig a csontfejlődés parancsa védi a gyereket a ritkulás ellen, mindegy, hogy mit eszik, a szervezetnek kiváló a mészfelszívódása. Ezután lassan megindul a ritkulás, és tizenéves korban már panaszkodik a gyerek, hogy fáj a térde. A szülök ezt a jelenséget a hirtelen növekedéssel magyarázzák. Felmérést végeztem 1654, 15—84 éves egyénekről. A 15—19 éves lányok 29 százalékánál gerincferdülést tapasztaltam. Téves az a felfogás, miszerint a ,változó’’ kornak döntő szerep van a csontritkulás létrejöttében. Az östzronkiesésnek semmi köze sincs ehhez, hiszen a csontokon nincsenek olyan receptorok, amelyekre az ösztron hatna.) A professzor elmondta, hogy az egész csontozat betegsége táplálkozási alapú, s helyi kezeléssel — masszázs, fürdő — csak átmeneti javulást érhetünk el. Gyógyítani csak a hiányzó mész pótlásával, az elveszett csontállomány visszaépítésével lehet. De ennél fontosabb a megelőzés. Ezzel kapcsolatban jó hírrel is szolgált dr Márkus József. (A mészkészletünk 99 százaléka a csontunkban található, míg egy százaléka a érben és a sejtközötti folyadékállományban. Ez utóbbi vitális fontosságú, nélküle nincs élet, véralvadás, ingervezetés. Hogy mindig meglegyen, erről három hormon gondoskodik, tartaléknak pedig ott van az egész csontos váz. Sajnos a táplálkozásunk olyan, hogy szervezetünk ebből, az ásványi anyagok tekintetében is fontos tartalékraktárból minden nap elvesz egy keveset. Hatvanéves korunkra az egész mészkészletünk fele elfogy, ötven vagy ennél is több százalékos a ritkulás. Az lenne a legoptimálisabb, s ehhez igen jó úton haladunk, ha az élelmiszerekbe — hús- és tésztafélékbe, a lisztbe — a gyártás során belekevernék a púderfinomságúra őrölt mészkőlisztet. Biztos vagyok benne, hogy 15 év múlva csak elvétve látnánk bottal, ferde gerinccel járó 40—50 éves embert. Addig is segít a mészkúra, s hogy mindenki folyamatosan hozzájusson, egy kft-t alakítottunk, amely megszervezi a tömeges előállítást. Év végére bárki hozzájuthat a ma még sokszor hiába keresett összetételhez, medicinához.) Szüle Rita ☆ ★ ☆ „A gyökerekhez keli visszanyúlni, hogy megértsék a természet iránti vonzalmamat, ami tetteim legfőbb mozgatórugója... A rokonok közül őt, a Mamát emelem ki, ha van ilyen, akkor én az ő reinkarnációja vagyok. Az ő természet iránti fogékonyságát, állat- és emberszeretetét, rátermettségét és végtelen optimizmusát hordozom -génjeimben. Boszorkány természete mindenkinek feltűnt. Ha haragudott, égő, szúrós, fekete szemével úgy tudott nézni, hogy szinte megsemmisült az ember." — így vall magáról készülő könyvében Bogumil, polgári nevén Balogh Gyula, aki a közelmúltban az "Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület vendége volt az oktatási igazgatóságon. A nyilvános riportot, amelyben Bogumil életéről, pályájáról, terveiről, no és persze számos termékéről, kutatásairól hallhattak az érdeklődők, szintén Pécsi István vezette. Az előadásból emelünk ki néhány érdekes gondolatot. — Bizonyára sokakban motoszkált a kíváncsiság, hogy a különös keresztnév, Bogumil -honnan ered. (Belügyminiszteri engedéllyel 1982 óta hivatalosan is így hívják Balogh Gyulát.) Bogumil egy középkori, balkáni eretnek szekta vezetője volt, aki társaival fellázadt az egyház dogmatikus tanai ellen. Igazukért, ha kellett, az életüket is feláldozták. Másodikos gimnazista korában olvasott először a délvidéken meghonosodott vallási mozgalomról, és amikor 1954-ben Dunaújvárosba került, úgy érezte, hogy maga is egy hasonló közösségbe csöppent. Nagy Imréék ugyanis éppen akkor állították le az ott folyó építkezést, s a város összefogva, szinte egy emberként küzdött az életért, a fennmaradásért. 73
