Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 4. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Két tudós egri cisztercita tanár
kányi Béla és Pájer Antal papköltőkkel. A Pesten élő költők. írók és tudósok közül Czuczor Gergely, Fáy András, Szemere Pál, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály tartozott ismerősi, illetve baráti körébe Különösen jóban volt Szemere Pállal. A szomszédos Borsod megyei Bánfaivárói Kazinczy Gábor, a nagy nyelvújító fia járt át hozzá Egerbe. Szvorényi Józsefet kiváló pedagógiai és szakirodalmi munkássága alapján 1866- ban az intézet igazgatójának nevezték ki. 1868-ban ő lett a rendház perjele. 1886-ban rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. 1892. december 11-én halt meg, életének 77. évében. Ennyi pályafutásának rövid foglalata. Az olvasó bizonyára arra is kíváncsi, hogy mit alkotott a neves tanár, s miért méltó az utókor tiszteletére? ö mindenekelőtt nagyszerű pedagógus volt. Igazgatói működése alatt a gimnázium országos hírű intézmény lett. Irányításával nagyszerű pedagógiai munka folyt. Továbbfejlesztette az intézetben a zeneoktatást. 1887-ben kezdeményezésére megépült az iskola tornaterme. Sokat foglalkozott az iskola és a szülői ház kapcsolatával. Erről a témáról számos előadást tartott, amelyek 1890-ben „Gyakorlati tanácsok a házi és köznevelés’ körében címmel könyvalakban is megjelentek. Pedagógusi tevékenységéhez szorosan kapcsolódott tankönyvírói munkássága Több nagy sikerű irodalmi olvasó- és nyelvtankönyvel állított össze. 1855-ben négy kötetben jelent meg az „Olvasmányok a gyimnásiumi és reáliskolai alsó osztályok számára” című tankönyve. Ezt követte 1867-ben, a ,,Magyar irodalmi szemelvények, kézikönyvül a felgymnásiumi ifjúságnak a magyar nyelvben és irodalomban való oktatására” című munkája. A következő évben hagyta el a sajtót „A magyar irodalmi tanulmányok” kézikönyve, melyet a felső tagozatos gimnazisták és a reáliskolák tanulói számára készített. 1869-ben jelent meg „A magyar nemzeti irodalom rövid ismertetése” című tankönyve iskolai és magánhasználatra. „A Magyar ékesszókötés" című művét „Ekesszólástan" címmel tankönyvvé dolgozta át, amely 1851-ben jelent meg, és 8 kiadást ért meg. 1861-ben látott napvilágot a több kiadást megért „Magyar nyelvtan" című műve, amelyből 1864-ben „Kisebb magyar nyelvtan” címmel tankönyvet írt a középiskolák számára. Ezt 1871-ben „Elméleti és gyakorlati nyelvtankönyv" címmel átdolgozva jelentette meg a főelemi fiú- és leányiskolák számára. Számon kell tartani Szvorényi Józsefet az irodalomtörténet-írásnak is. 1879-ben két kötetben adta ki az egri születésű Vitkovics Mihály költő és író munkáit. 1890 ben Szemere Pál nyelvész és író alkotásait három kötetben bocsátotta közre. Ezenkívül megírta az említettek életrajzát is. Szvorényi — bár idejének jó részét lekötötte a tanítás, az igazgatással járó teendők, a tudományos munkálkodás, a közéleti tevékenységre is szakított időt. Erre csak néhány példát hozok fel. A gimnázium tanári testületé az ő javaslatára az 1872—73-as iskolai évtől kezdve előadásokat szervezett a nagyközönség számára, ahol ő is többször szólt a hallgatósághoz. 1878-ban ő volt a Vitkovics-ünnepséget rendező bizottság elnöke. 1886-ban kezdeményezte az akkori már nagyon rossz állapotban lévő török kori műemlékünk, a ma is álló minaret restaurálását, amely meg is történt. Szvorényi József emlékét városa a hajdan róla elnevezett utcában (ma Szovjet hadsereg utca), ma is látható emléktáblán örökítette meg. Az iskolában, ahol tanított (a mai Gárdonyi gimnázium elődje), szintén emléktáblát avattak tiszteletére még az első világháború előtt. Maczki Valéron és Szvorényi Józsefen kívül még számos tudóstanár oktatott és nevelt a nagy hírű gimnázium falai között, akiknek élete, munkássága feltárása a jövőben helytörténészeink megtisztelő feladata lesz. Szecskó Károly 71
