Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 4. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Sárhegyi István: Látogatás az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban
! > netrendje. Az elsőrendű célom az, hogy a kővetkező tanévnek is nagyobb zökkenők, zavarok nélkül, sikeresen érjünk a végére. Természetesen, mint új vezető, az iskolai élet bizonyos területeinek alapvető megváltozását, megújulását szeretném. A hatékonyabb tantestületi demokráciát, az ifjúsági érdekképviselet megerősítését, egyáltalán működőképessé tételét, az intézmény külső, társadalmi kapcsolatainak újraépítését, az iskola és a szülői ház közötti viszony elmélyítését, mostoha épületviszonyaink, szegényes tárgyi feltételeink jobbítását és még sok más egyebet. Ahhoz, hogy ezek a változások valóban létrejöjjenek, bizonyos új szervezeti formákat kell kialakítani, vagy már meglévőket új tartalommal megtölteni. A tanév folyamán sem a tantestületnek, sem az igazgatónak nincs arra lehetősége, hogy megálljon, hosszasan töprengjen az elképzelésekről, különböző változatokat próbálgasson. A változásoknak az idegeket nap mint nap próbára tevő, az energiát rohamosan emésztő oktatói, tanári munka végzésé mellett kell megtörténnie. Az előttünk álló tanév a szokásosnál nehezebbnek ígérkezik. Először is, mint most minden más középiskolában, így nálunk is, a szokásosnál jóval nagyobb létszámú elsős osztályaink lesznek. Szeptembertől koncentrált, intenzív nyelvi kurzusokat szervezünk azoknak az angolul tanuló, elsősorban harmadikos középiskolai tanulóknak, akik még az érettségi előtt nyelvvizsgát szeretnének tenni. A következő tanévtől a németből is. A sok tanulónak is, új lehetőségeinknek is valóban örülünk. De ezek azért nagy feladatot is jelentenek. — Van-e valami adatuk arra vonatkozóan, hogy az önök iskolájából tovább tanulók hogyan állják meg a helyüket a későbbiek során? — A gimnázium egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulókat egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatására készítse fel. Ezek szerint az az iskola jó, ahonnan a felvételizők nagyobb százaléka kerül be az egyetemekre. Ez részben igaz. Sokszor azúrban sokkal több erőfeszítést kíván a tanártól az, hogy egy gyenge felkészültségű gyerek jó közepes eredményt érjen el, mint az, hogy egy jó családi hátterű, kellően motivált, jó értelmi képességekkel rendelkező tanulót sikeres felvételi vizsgára készítsen fel. Szégyenkezésre okunk egyik területen sincs. Felvételi mutatóink évek óta a megyei átlag közelében vannak, időnként annál jobbak. Arról, hogy isKépek az iskola életéből