Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 4. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Sárhegyi István: Látogatás az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban

! > netrendje. Az elsőrendű célom az, hogy a kővetkező tanévnek is nagyobb zökke­nők, zavarok nélkül, sikeresen érjünk a végére. Természetesen, mint új vezető, az iskolai élet bizonyos területeinek alapvető megváltozását, megújulását szeretném. A hatékonyabb tantestületi demokráciát, az ifjúsági érdekképviselet megerősítését, egyáltalán működőképessé tételét, az intézmény külső, társadalmi kapcsolatainak újraépítését, az iskola és a szülői ház közötti viszony elmélyítését, mostoha épü­letviszonyaink, szegényes tárgyi feltételeink jobbítását és még sok más egyebet. Ahhoz, hogy ezek a változások valóban létrejöjjenek, bizonyos új szervezeti formákat kell kialakítani, vagy már meglévőket új tartalommal megtölteni. A tan­év folyamán sem a tantestületnek, sem az igazgatónak nincs arra lehetősége, hogy megálljon, hosszasan töprengjen az elképzelésekről, különböző változatokat próbál­gasson. A változásoknak az idegeket nap mint nap próbára tevő, az energiát roha­mosan emésztő oktatói, tanári munka végzésé mellett kell megtörténnie. Az előt­tünk álló tanév a szokásosnál nehezebbnek ígérkezik. Először is, mint most min­den más középiskolában, így nálunk is, a szokásosnál jóval nagyobb létszámú el­sős osztályaink lesznek. Szeptembertől koncentrált, intenzív nyelvi kurzusokat szer­vezünk azoknak az angolul tanuló, elsősorban harmadikos középiskolai tanulóknak, akik még az érettségi előtt nyelvvizsgát szeretnének tenni. A következő tanévtől a németből is. A sok tanulónak is, új lehetőségeinknek is valóban örülünk. De ezek azért nagy feladatot is jelentenek. — Van-e valami adatuk arra vonatkozóan, hogy az önök iskolájából tovább ta­nulók hogyan állják meg a helyüket a későbbiek során? — A gimnázium egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulókat egyetemi, fő­iskolai tanulmányok folytatására készítse fel. Ezek szerint az az iskola jó, ahonnan a felvételizők nagyobb százaléka kerül be az egyetemekre. Ez részben igaz. Sokszor azúrban sokkal több erőfeszítést kíván a tanártól az, hogy egy gyenge felkészültsé­gű gyerek jó közepes eredményt érjen el, mint az, hogy egy jó családi hátterű, kellően motivált, jó értelmi képességekkel rendelkező tanulót sikeres felvételi vizs­gára készítsen fel. Szégyenkezésre okunk egyik területen sincs. Felvételi mutatóink évek óta a megyei átlag közelében vannak, időnként annál jobbak. Arról, hogy is­Képek az iskola életéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom