Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 3. szám - TUDOMÁNY - Dr. Márkus József: Hadüzenet a reumának

érkezésünk napján ünnepelte 74. születésnapját — levélben tudatta a Tfud munka­társával, hogy ő jól ismeri Petrovics nyughelyét, mert nagyapjával gyakran járt ki a temetőbe, a sírjához. Vinokur levelét a Trud átküldte magyar testvérlapja, a Népszava szerkesztőségébe, ahonnan Kiss Dénes rovatvezető, indulásunk előtt egy nappal juttatta el Kéri Edithez, a Népszava külső munkatársához. Elképzelhető, mennyire vártuk a bácsival való találkozást, miután kolléganőnk izgatottan lobog­tatta a levelet a Ferihegyi repülőtéren... Mire Moszkvába értünk, már több tu­catnyi kérdést fogalmaztunk meg, hogy „leteszteljük” az öreget. S minthogy „Gyuri bácsi” tisztességgel kiállta a próbát, döntöttünk: visszük magunkkal, Barguzinba! Még a barguzini út előtt megállapodtunk ulan-udei kollégáinkkal, akik per­sze, szintén izgatottan faggatták volna a bácsit, hogy a temetőig semmi kérdés! Ügy gondoltuk, hogy a temető bejárata előtt kitesszük a mikrobuszból, aztán vi­gye a lába, meg a gyermekkori emlékezet! Mily nagy volt a megdöbbenésünk, amikor „Gyuri bácsi” a temetőben az általunk — egyéb források alapján — tudott helyhez képest, más irányba indult !... Hanem egyszerre csak megtorpant, és meg­kérdezte a helybélieket, hogy régebben is itt volt-e a temető bejárata. Csak nem­régiben került ide, mondták neki, és odavezették, ahol a régi bejárat volt. Rögtön rátalált nagyapja (egyébként jelöletlen) sírkövére, s onnan tájékozódva, a besüp­pedt halmok között, kijelölte Petrovics sírját a régi zsidó temetőt és a pravosz­láv temetőt egykor elválasztó (ma már nem létező) kerítésnek a pravoszláv te­mető felé eső része mellett. Jurij Davidovics gyermekkorában gyakran járt ide a nagyapjával, aki Kijevből került barguzini száműzetésbe. Emlékezett rá, hogy nagy­apja száműzött-társai nagyon tisztelték Petrovics emlékét, 1925-ben elhunyt nagy­apjának pedig az volt a végakarata, hogy a Petrovics-sír közelében helyezzék örök nyugalomra. Jurij Davidovics arra is visszaemlékezett, hogy a keresztfán a „Sándor Peteefi” feliratot látta ... Tyivanyenko kollégánk megerősítette, hogy Vinokur bácsi állítása megegyezik több, tősgyökeres öreg barguzini lakos visszaemlékezésével. Barguzini látogatásunk során megszereztük a helyi tanács engedélyét a sír­bontáshoz, a Burját ASZSZK minisztertanácsának határozata pedig — amit szin­tén megkaptunk — a helyi szerveket egyenesen a legmaximálisabb segítségnyúj­tásra szólítja fel. Expedíciónk eredményei elégséges alapot nyújtanak ahhoz, hogy a Petőfi-bizottság szakembereinek csoportja a nyár derekán megkezdje a sírban nyugvó maradványok azonosítását. Kiszely István antropológus kidolgozta azokat az ismérveket, melyek alapján eldönthető, hogy a barguzini öregtemetőben nyug­vó „titokzatos Petrovics” valóban a mi Petőfink-e. Zahemszky László HADÜZENET A REUMÁNAK Hogyan használjuk a Márkus-féle gyógyszert? Május kilencedikén, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán, az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület vendége volt dr. Márkus József professzor, a mészterápia feltalálója, aki hadat üzent a reumának és az ízületi fájdalmaknak. A Pécsi István felelős szerkesztő által készített nyilvános interjút majd ötszá­zan hallgatták meg. Sokak kérésének engedve közöljük most a szer felhasználásának útmutatóját, s azt a receptet is, amelyet a körzeti orvos felírhat. o°o 1. A csontritkulás a hiányzó csontállomány pótlásával gyógyítható, ha pedig a csontozatot fel töltöttük, akkor a károsodott porc regenerálódása is megindul. A 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom