Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 3. szám - HAGYATÉK - Sipos Jenő: Telekessy-patikamúzeum Egerben
kórházban gyógykezelés alatt. Nem tudjuk tehát pontosan, hogyan jutottak az egri irgalmas barátok az „Egri víz” készítésének titkához. Természetesen nem lehet kizárni annak lehetőségét sem, hogy valóban Neussel adta át a receptet. Az is megállapítható, hogy a jezsuita patika kamarai kezelésben is tovább készítette a híres medicinát, s a patikában megtalálható manualis-szal (kéziratos receptgyűjtemény) átkerült a titok a későbbi tulajdonosok kezére is. Levéltári adat szól arról, hogy már 1818-ban mind a jezsuita patika jogutódja, a „Magyar Király”, mind az irgalmas barátok „Gránátalma” patikája egyaránt forgalmazta az „Egri viz”-et. A „Magyar Király” patika tulajdonosa, Spetz József, ekkor bepanaszolta a városi magisztrátusnál az irgalmas rendieket hogy „azok rendházuk ablakán keresztül, titokban Egri vizet árulgatta!k a betegeknek”. A konkurenciaharc az „Egri viz”-et készítő és forgalmazó két gyógyszertár között tehát már a XIX. sz. elején fellángolt, és folytatódott a későbbi tulajdonosok között is, majd a XX. század elején nagy perrel zárult. 1862-ben a „Magyar Király” patika már Weszely Imre kezében van, majd 1871-ben Köllner Lőrinc a patika következő tulajdonosa. Az 1877-ben rendezett egri ipar-, mű- és terménykiállításon mlind az irgalma- sok „Gránátalma”, mind Köllner Lőrinc „Magyar Király” patikája dicsérő oklevelet nyert az „Egri víz”-zel. 1900-ban továbbköltözött a nagy múltú volt jezsuita patika, jelenlegi helyére, a mai Széchenyi utca 14. szám alatti házba. 1904-ben már Erdős Jenő kezében Van a „Magyar Király” gyógyszertár. 1904. október 4-én, a belügyminiszter (a 92.933/IV—b./1904. B. M. engedély) „az Egri Víznek az irgalmas rend egri gyógyszertárában való kizárólagos gyártását” engedélyezte. A belügyminiszteri döntés után a „Magyar Király” és a „Kígyó” gyógyszertár tulajdonosai egymást érő beadványokkal ostromolták Eger polgármesterét. Heves vármegye alispánját és a Belügyminisztériumot, de mindenütt az elutasítás lett a sorsuk. Az „Egri víz” körül kialakult hosszú pernek volt egy félrevezetett gyógyszerész áldozata is. Miután a Belügyminisztérium megvonta a „Magyar Király” patikától az „Egri víz” készitési jogát, Erdős Jenő és felesége eladta a patikát 50 000 koronáért Pintér Barnabásnak. Erdős Jenő és neje biztosították Pintér Barnabást arról, hogy a gyógyszertár értékének megállapításánál lényeges tételként szereoelt az, hogy „a nevezett gyógyszertárnak az Egri Víz nevű gógyszerkülönlegesség gyártására és forgalomba hozatalára kizárólagos joga van”. Később Preszler Ármin vásárolta meg a „Magyar Király” gyógyszertárat majd miután tulajdonosa a fasiszta fajgyűlölet áldozatává vált, a nagy múltú, hajdani jezsuita patika állami kézbe került. Az „Egri víz” gyártásának és forgalmazásának a gyógyszertárak államosítása vetett véget. Az egri, volt jezsuita („Magyar Király”) patika új jogutódja 1968-ig, 18/8. sz. gyógyszertárként működött. A gyógyszertári központ 1968. december 9-én megszüntette a Széchenyi utcai, 18/8. sz. gyógyszertárat és műemlék bútorzatát átadta a Dobó István Vármúzeumnak, ahol restauráltatták. A gyönyörű, jelentős restaurátori munkával helyreállított műemlék bútorzat azóta a raktárban várta jobb sorsát, de végül is közös összefogással, a Dobó István Vármúzeum gondozásával, sikerült eredeti helyén láthatóvá tenni, patikamúzeumot berendezni. A mecénás nevét viseli A Telekessy-patikamúzeum ünnepélyes megnyitóján dr. Antall József, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója emlékezett Telekessy Istvánra, aki püspökként is II. Rákóczi Ferenc mellé állt, s a szabadságharc bukása után is a fölemelkedésért, a hazáért munkálkodott. Ez a jezsuita patika Telekessy adományából született, bár kis intézmény, de jelzi az emberi alkotás és szépérzés diadalát. Nemzetközi tekintetben is kiemelkedő az az összeállítás, legbecsesebbek a Telekessy-címerrel ékes, fehér mázas, hasáb alakú fajansz patikaedények, amelyek óriási értéket hordoznak. Hasonló gyűjtemény Kőszegen, Székesfehérvárott és Győrött is található, s ebbe a sorba illeszkedik most bele az egri. Előfutára egy olyan lehetséges múzeumegyüttesnek, amely a megyei kórházban rejlő hagyaték, a medicina múltjának bemutatásával együtt, hűen tükrözi a barokk város kincseit. Sípos Jenő 62
