Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 2. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: A főreáliskola tudós-tanára volt
révén. Hogy az a bizonyos automatika hogyan került ezekbe a kazánokba, ezt én nem értem. De ezért is csodálom Morvái Ferencet. Mint ahogy azért is csodálom, hogy ezernyi hivatali döntés, tiltás, kitiltás, eltiltás ellenére és után is, ma is úgy él és dolgozik, mintha soha, semmiféle kellemetlensége nem lett volna. Ö mondta, szerencsére, vannak emberek a felső helyeken, akik nem gátolni, hanem segíteni igyekeznek. Legutóbb a tévében is hallhattuk a legfőbb adószakember megjegyzését, hogy ő is adott tanácsot Morvainak a kazánosnak, adóügyben. Hát.. ! Az összeköttetések sokat számítanak manapság, úgy látszik. Annyi biztos, hogy Morvái nem sóhajtozik, nem ül magába roskadtan, ha valami közbejön, hanem — cselekszik. Ha kell, minden és mindenki ellenében. És az eredmény ... ? Él, dolgozik, gyarapszik. Hogy közben háromszor a szíve... ? Hogy közben a családi élete... ? Ügy látszik: valamiért — valamit. Persze, kinek mi éri meg. Az biztos, hogy lehet, lehetne tőle tanulni mozgékonyságot, üzleti érzéket, racionális gondolkodást. Mert nála az üzlet — a haszon. Más nem érdekli. Olyankor nincs barátság, nincs szerelem, nincs érzékenység. Legfeljebb bukás, de a következő üzletnél majd ezt is behozza. Egyszóval; ilyen ez a Morvái Ferenc, a kazános, a milliomos, a feltaláló, a sikeres üzletember. Csodálom. De nem irigylem. (Vége) G. Molnár Ferenc • Hagyaték A FŐREÁLISKOLA TUDÓSTANÁRA VOLT Elek Oszkár egri évei A mai egri Dobó István általános gimnáziumban a múlt század végi alapításától fogva, több évtizeden keresztül a napjainkban olyannyira hiányzó tudóstanárok alkották a tantestület jelentékeny részét, az oktató- és nevelőmunka nagy hasznára válva. Közülük Kemény Ferencnek, a nemzetközi olimpiai eszme egyik előhar- cosának neve és munkássága a mai olvasók előtt is ismert. Városunkban sport- csarnokot neveztek el róla. Bertalan József 1919-ben szerepet vállalt, külföldi lapokban is publikáló kémiatanár nevét lexikon őrzi. A tudóstanárok munkásságát feltáró kutatásaim részeként cikkemben a ma még elfeledett tudóstanár, Elek Oszkár egri éveit mutatom be. 1880. február 4-én született, Szolnokon. A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett magyar—francia szakos tanári oklevelet, 1902-ben. Pályáját Aradon kezdte, majd 1903-ban a sümegi állami reáliskolába került. Innen helyezték az 1904—1905-ös tanévben az egri főreáliskolába. Egri évei alatt magyart, franciát, németet és bölcseletet tanított, heti tizenhattizennyolc órában. Ezenkívül osztályfőnöki feladatokat is ellátott. Sőt éveken keresztül tanárelnöke volt az iskola Bajza József önképző Körének. Irányításával a kör tagjai az 1906—1907-es tanévtől palóc népszokások gyűjtésével is foglalkoztak. Elek Oszkár Egerben az alkotómunkáját inspiráló környezetbe került. Tanártársai közül többen tudományos munkát is végeztek. Böröczffy Kálmán, magyar- francia szakos tanár, a XVIII. századi felvilágosodás irodalmával foglalkozott, Lám Frigyes német—francia szakos kartársa könyvismertetéseket írt az Egyetemes Phi- lológiai Közlönybe. Irodalmi tárgyú cikkeket publikált a helyi és a vidéki lapokban. Lefordította Andersen néhány meséjét is. Több magyar költőt ismertetett a német lapokban. Klauber Frigyes magyar—német szakos nevelő a helyi lapokban cikkezett. Otrok Mihály kartársa segédkönyvet készített a francia nyelv oktatásához. írt a Magyar Pedagógiába. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával egy Pyrker-monográfiát készített. Pécsi Ottmár Szemere Pál költői, nyelvészeti, kritikusi és esztétikai munkásságát elemezte. Egyes kartársai matematikai és természettudományos kérdésekkel foglalkoztak. Ezek közé tartozott Kántor Nándor és 73
