Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Sárhegyi István: Látogatás az egri Dobó István Gimnáziumban

kell értékelni ezt a csoportot, amely a közéletben is támogatja a Dobóban végzett mai fiatalokat. Egerben is újjászerveződött a volt dobós diákok baráti köre. A régi ve­zetőség tagjai közül sajnos már sokan elhaláloztak, ezért újjáválasztották a baráti kör vezetőségét. Kevesen tudtak erről, szeretnénk, ha a jubileumi év­forduló méltó megünneplésének megvalósítása még közelebb hozná Egerben is a volt dobosokat. — Az intézmény az elmúlt időszakban többször is átalakult, ennek ellené­re kötődnek-e még ide a régi tanítványok? — Az iskola profilja az elmúlt két évtizedben is sokat változott. Tanítvá­nyaink az élet minden területén megtalálhatók. Üzemekben gépi forgácsoló­ként, nagyon sokan mérnökként, vezető beosztásban dolgoznak, sokan az erdő- gazdaságok megbecsült szakemberei, vezetői lettek, még többen politikai, köz­életi tevékenységet végeznek. Mindegyikük ma is erősen kötődik az iskolához. Öröm, hogy nemcsak az iskola, hanem egymás iránt is állandóan érdeklődnek, és a közösségi élmények olyan kohéziója tartja őket a dobósok nagy család­jában, amely a pedagógiai munka mérhető sikere. — Kik azok a tanulók, akik az élet különféle területein nagy sikereket értek el, hírnévre tettek szert? — Hál’ istennek, igen sokan vannak, és felsorolásuk szinte lehetetlen. Nagyon kérem azokat, akiknek a nevét nem említem, ne sértődjenek meg ér­te, koromnál fogva sem ismerhetem mindőjüket. A legidősebbekkel kezdem: dr. Bárány István, első olimpikonunk, a sportélet ma is kiváló képviselője, dr. Bán Imre professzor, a debreceni egyetem nyugalmazott tanára. A sport terén kitűntek, és szakmájukban is nagyszerű emberek lettek Bordán Dezső, a Bics- key testvérek, a Bodnár fivérek, a Halmos testvérek, Csányi Barna volt kiváló tanárunk tanítványai a vívósportban: Kovalkovits István, Czenkár Béla és so­rolhatnám tovább. A kulturális életben vívott ki magának elismerést Marczis Demeter, Kovács Eszter, Lugossy Melinda, Pánczél Éva, továbbá Bárdos Margit, Vass Gábor, Tóth Enikő, Várhelyi Dénes. — Milyen pedagógiai elvek szerint folyik az oktatás-nevelés, s ezek közül melyiket tekinti a legfontosabbnak? — Az iskola munkájában a legfontosabb a tanulmányi munka, a követel­ményszint emelése. Meg kell tanítani gyermekeinket a rendszeres, kitartó munkára, az ezzel létrehozott értékek megbecsülésére. A közösséghez való tartozás elmélyítése — a lokálpatriotizmustól kezdve, a hagyományok ápolá­sáig, az aktív hazaszeretetig és más népek, nemzetek értékeinek megbecsülé­séig — fontos nevelési feladat. Úgyszintén a közéletiség, a politikai elkötele­zettség, a nemzettudat, a demokratikus gondolkodásmód és cselekvés kialakí­tása. A művészeti nevelés sok élményen alapuló megvalósítása, az érzelem­gazdagság kibontakozása szintén lényeges. — Milyen eredményekkel büszkélkedhet az iskola? — Az elmúlt 15 évben 11 tanulónk kapott Kazinczy-ér met. Egyik taná­runk, aki felfedezte tehetségüket és foglalkozott velük, Moys Klárika, Kazinczy- díjban részesült. Sok diákunk lett első, második helyezett angol nyelvből, il­letve végzett az első tíz között az országos középiskolai tanulmányi versenyen biológiából, matematikából, magyar irodalomból. Sokan tanulnak külföldi egye­temeken, érnek el ma is kimagasló tanulmányi eredményeket. Tanulmányi eredményeink az iskolaátlagban 3,5—3,6 között mozognak. Az egyetemre je­lentkezők 50—60—70 százalékát veszik fel. Még mindig sok azonban az ön­maguk erejét túlbecsülő tanulók száma. Évente két osztályunkat veszik fel katonai főiskolára, onnét kevesen morzsolódnak le a mieink közül, sokan 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom