Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Bényei József verse - Páskándi Géza: A kiéheztetés (történelmi játék)
CARAFFA: Gondolkodtam! Követ Rusztemhez megy! Mi szabunk feltételeket! Menjünk fogalmazni!) (Kimennek.) 26. kép A várban. Jós fényben jön. JÓS: Szefer hava és hull a hó... beborítja fehéren a halottat... A víz, a pára ott a mennyben halt meg, de ide temetkezik. Ó, világ csodája, ember: patkányt eszik és láttátok, dalol... Patkányt eszik és istenekre gondol. Fényes verseket mond. Bölcselkedik és csatornákban turkál. (Eltűnik.) HANGOK: Megjött Caraffa követe! Adjátok fel a várat! Kinyitni a kaput! (De az emberek most már nem látszanak. Csend lesz. A tanácsteremre fény hull: sietve jönnek a tanácstagok, kivéve a két árulót.) RUSZTEM: Agák! Érkezik Caraffa követe! EGY TANÁCSTAG: Elég baj. hogy beengedtük a várba! RUSZTEM: A követet fogadni szokás, tanácsos úr! CSORBADZSI: Az nem baj, ha beengedtük, csak ki ne engedjük, dicső pasa! (Jön a követ egy császári katonával, aki kint áll meg.) KÖVET: Caraffa fővezér követéül jöttem, dicső pasa. RUSZTEM: Csak a császárral tárgyalok! KÖVET: Nem valószínű, hogy őfelsége Egerbe tudna jönni... s az sem, hogy dicső pasa Bécsbe vagy Pozsonyba utazhatna . . . Mégha adnánk is melle fedezetet... Feltételeink a következők: szabad elvonulást minden töröknek, legfontosabb vagyontárgyaikat, az ékszereket . .. RUSZTEM: A magyar mozlimokkal mi lenne? CSORBADZSI (halkan): Ne érdeklődjünk, dicső pasa. KÖVET: A magyar mozlimok is magukkal mehetnek... ha minden csalárdság nélkül átadják a várat! RUSZTEM: Inkább a mecset köré gyűjtök minden muzulmánt, hogy levegőbe röpítsük magunkat és üres várat foglalnak el, követ! (Igen vehemens.) KÖVET: Nem tudom, miben reménykedik kegyelmed ... Szulejmán hada a nyáron . .. RUSZTEM: Iszlám Bástyája, Buda elbukhatott, de Egernek nem ez lesz a sorsa! (Kis csend.) KÖVET: Utolsó szava ez, dicső pasa? RUSZTEM: A legutolsó. KÖVET: Tehát ezzel térjek vissza táboromba? RUSZTEM: Ön nem tér vissza, követ úr! KÖVET (meglepődve): Nem értem! RUSZTEM: A követ úr a foglyom . . . túsznak tartom itt. . . Kísérjétek el! (Az örök ugranak.) KÖVET: Csak egy kérdést, uram! RUSZTEM: Tessék! KÖVET: Járt itt előttem egy küldönc egy levéllel... róla semmi hír... (Kis csend.) RUSZTEM (körülnéz): Megtudakoljuk a dolgot, követ úr! (A két őr kíséri Marsiglit.) Ki tud erről, tanácsos urak? (Kis csend után.) CSORBADZSI: Ügy értesültem, az egyik őrmester levágott egy császári tisztet, aki settengve jött a vár felé és felszólításra nem volt hajlandó válaszolni. 12
