Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Makay Margit: Hogy is volt? (életregény)

MAKAY MARGIT Hogy is volt. . .? Hetvenöt év színpadon Ismét vendégként 1937 őszén a Vígszínházban, Joe Akins „Két asszony" című darabjában. Ezt a pazar szerepet is nagyon szerettem. Bulla Elma reme­kelt a másik asszony szerepében. Közel száz előadást ért meg a darab. „ . .. Makay Margit — színpadjaink egyik legnagyvonalúbb, legsokolda­lúbb és legkiválóbb művésznője — járt ismét az együttes élén.” (Vázsonyi Endre: Üjság, 1937. április 26.) „...Ennek a fényes előadásnak hősnője Makay Margit! Szerepkörének nagy magányosa ő, aki nem halad nyomdokokon, és aki az utóbbi esztendők színészátértékelési folyamatában nagy betéteket halmozott fel folyószámláján: megérett, megnemesedett, egyenletessé vált, tehetsége szerintem most éli nyári virágzását. . .” (Egyed Zoltán: A reggel, 1937. április 26.) „ .. . Makay Margit fölényes színpadi kultúrája, gyönyörű beszéde, disz- tingvált lényéből áradó eleganciája, amejly a Vígszínház kényes színpadán virágzott ki, újból diadalmaskodott és idei emlékezetes sikereit csak betetézte ez a mostani alakítása . ..” (Barabás Lóránd: Reggeli Űjság, 1937. április 26.) 1939 januárjában ugyancsak a Vígszínházban vendégszerepeltem Hunyady Sándor: „Havasi napsütés” című darabjában. Ajtay Andor, Tolnay Klári, Muráti Lili, Rádai Imre játszották még benne a főszerepeket. 1939 novemberében a Nemzeti Színházban Németh László „Papucshős” című darabjában léptem fel Tőkés Annával és Tímár Józseffel. 1940-ben Sardou: „Rabagas” című vígjátékának repríze a Nemzeti Szín­házban meglepő nagy siker volt. Szerepem egy igen eszes nő, aki idegen or­szágba látogat és ott az ország bonyodalmait, nehéz konfliktusait, mint egy diplomata, ő oldja meg. A szerep felfogása körül a rendezőmmel vitám támadt, én ugyanis idegen kiejtéssel próbáltam a szerepet megformálni, amit ő kifo­gásolt, de én ragaszkodtam az én elképzelésemhez és aszerint is játszottam, amitől különös pikáns, mulatságos humora lett a figurának, a közönség majd­nem minden mondatom után megtapsolt. Merem állítani, ezzel a merész ötlettel hozzájárultam a repríz nagy sikeréhez. Az előadás után a rendezőm belátta, hogy helyes volt az elképzelésem és örült, hogy nem hagytam magam lebeszélni. Uray, aki partnerem volt a darabban, rendkívül mulatságos elegen- ciával játszotta a fejedelem szerepét. Urayval több ízben is összekerültem, ő volt a Nemzeti Színház egykori bonvivánja. Bajor Gizi állandó partnere. Az „Amerikai Elektra” után a „Nők barátjá”-ban a Nemzeti Kamaraszínházában pedig a „Koncert”, továbbá a „Byron” című darabban játszottunk együtt. Ez utóbbi darabban mindkettőnk­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom