Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Közoktatási kutatások Heves megyében
______________________• Pedagógiai műhely Kö zoktatási kutatások Heves megyében A megújulás és megújítás törekvései sürgető feladattömeget zúdítottak az oktatás elméleti szakembereire, de nem hagyták érintetlenül a gyakorlati pedagógiát sem. Meggyőző tények sorozata érvelt a halaszthatatlan reformok mellett, az iskolai munka fokozódó nehézségei zajosan követelték a tartalmi és metodikai útkeresést. Űj utak keresését. Többször is drámaian kifejtett, olykor válsághangulatot hordozó és keltő megnyilatkozások; írott és elmondott viták táplálták az újítókedvet. Jogos aggodalmak nyugtalanítottak az oktatás gyér hatékonyságával, a neveltség neveletlenségig alacsony szintjének bizonygatásával. Ezek a tendenciák használtak a pedagógiai közgondolkodásnak. Ébresztették, élénkítették a vállalkozást, a próbálkozásokat. Nem úgy a kényelmes pedagógus-közfelfogás, amely előítéletekkel, hitetlenül fogadta az újszerűséget, esetleg a számára elfogadhatatlanul szokatlant. Nehéz lenne ítélkezni; a demonstrációban vagy a fogadókészségben van a hiba? Mindazonáltal, hogy még a jelenben is meg kell birkózni minden egyes előrelépésért, sokat érett a közvéleményünk. Több érdeklődés övezi munkájukat konstruktív másság jegyében végző pedagógusokat. (Azzal még nem dicsekedhetünk, hogy az empátia is ilyen mértékű lenne.) Az oktatáshoz, így az oktatási kisérletezéshez, kutatásokhoz nagyon sok pénz kellene. Ha feltételezzük, hogy a pedagógiában csak pozitív hatású kísérletek folyhatnak, akkor szükségtelen bizonygatni a sokoldalúan megtervezett és megteremtett körülmények kizárólagosságát. Sajnos mindezek valóságára még néhány évig várni kell. Az egymással viaskodó tendenciák és problémák ellenére, megyénk pedagógusai tisztességgel részt vállalnak a pedagógiai kutatásokból. I. Általánosan elfogadott tény, hogy a változáshoz és változtatáshoz a véletlen is elegendő, de az előrehaladáshoz már tervszerűség és következetesség is kell. A pedagógiai tevékenység megújításához megyénkben több véletlen lehetőség is felkínálkozik, de az alkotómunkát szervezni és ösztönözni kell. A véletlen — többek között —, hogy koncentráltan és hagyományosan iskolaváros Eger és Gyöngyös is. Az sem a mai nemedék maradéktalan érdeme, hogy pedagógusképző főiskola működik a megyeszékhelyen, ezáltal törvényszerűen együtt él a pedagógiai „laboratórium” a számos iskolai „műhellyel”. Némelyekkel formális kapcsolatokat épített ki, a tanárképzés megnövekedett gyakorlati igényei miatt. (Egerben az 1. sz., 6. sz., 8. sz. általános iskolákban is folyik a főiskolai hallgatók gyakorlati képzése a két gyakorló- iskola mellett.) Másokkal elmosódott, de mégis élő, közvetített kapcsolat, kisugárzás révén érintkezik a pedagógusok egyre népesedő táborával. Gondos elemzést érdemelne annak föltárása, miként válhatnának termékenyebbé a képzést közvetlenül követő évek a fiatal pedagógusok pályakezdésében. A véletlen kondíciók igényes kíváncsisággal, szakmai nyugtalansággal párosulnak a Heves megyei pedagógusok tekintélyes rétegében. Vállalkozásban és 58
