Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 6. szám - KÖNYVEKRŐL - Kapor Elemér: Kisváros a felhők között (F. A.)

•Tájoló LOMB KATÓ: BÁBELI HARMÓNIA (Gondolat Kiadó, 1988. — 206 p.) Nyelveket tudni kell. Sok nyelvet tud­ni lehet. Példa erre az a huszonegy, át­lagban tizenegy nyelvet beszélő ember, akivel a szerző interjút készített. Kérdé­seket tett fel, amelyek egyformán érdek­lik a tanulást kezdő, folytató vagy újra­kezdeni szándékozó olvasót. OTTO SCHNEIDEREIT: LEHAR (Zeneműkiadó, 1988. — 271 p.) Lehár, a világhírű magyar zeneszerző megérte azt, hogy több művét, így a Giudiittát, a Víg özvegyet. A mosoly or­szágát a világ több operaházában bemu­tatták. Szükséges volt ehhez az egykori katonakarmester mindig újra és jobbra törekvése, fokozódó igényessége a zene­karokkal és énekesekkel szemben. így muzsikájának varázsa feledtetni tudta szövegkönyveinek gyenge színvonalát. A szerző Lehár életének ibemutatásához bőven felhasználta a korabeli sajtóban megjelent írásokat, kritikákat, Lehár és mások emlékezéseit, ezzel is színesebbé téve az életrajzot, mely nők főbb állo­másait számos kép illusztrálja. A kötet Meller V. Ágnes élvezetes fordításában kerül az olvasó kezébe. Segít felidézni az operettrajongókban Lehár varázslatos melódiáit. PÄLFY JÓZSEF: BRÜSSZEL (Medicina Könyvkiadó, Panoráma Szerkesztősége, 1988 — 116 p.) Az „Európa szíveként” is emlegetett Brüsszel azon városok közé tartozik, me­lyek szinte tálcán kínálják a látnivaló­kat. Az Hotel de Villa tornya vagy az Atomi um óriás szerkezete a város csak­nem minden pontjáról látszik. De eze­ken kívül is lépten-myomon műemlékek­be, múzeumokba botlik az ide látogató. Korok, népek, mindenféle művészeti irányzat emlékei sűrűsödnek itt, faílisző- nyegiek, csipkék, gótikus, szecessziós vagy ultramodern épületek, németalföldi és szürrealista képek, afrikai művészet, au­tókiállítás. Rövid kirándulás innen Wa­terloo, Mechelen, Leuven; mind tele a múlt és a jelen csodáivá®. OLVASÁSRA AJÁNLJUK MAGYARRA LETT KELETI NÉPEK (Medicina Könyvkiadó, Panoráma Szerkesztősége, 1988. — 280 p.) A magyar nép eredete mindig foglal­koztatta a kutatókat és az olvasókat egy­aránt. A könyv szerzői (Szombathy Vik­tor és László Gyula) ezt a folyamatot kísérik végig, hogyan is illeszkedtek be a magyarságba a honfoglalás után csat­lakozott, majd letelepített, Keletről ér­kezett népcsoportok. Kitűnően foglala­tot adnak a székelyek, blakok, kazárok, besenyők, jászok, palócok és a törökök magyarságba váló ötvöződéséről. Izgal­mas és hasznos olvasmányt nyújtanák a kötetben összegyűjtött tanulmányok mind a szakemberek, mind az érdeklődők szá­mára. HAJNALI FELSZÁLLÁS (Zrínyi Kiadó — 1988. — 136 p.) Hat költő verseinek válogatása ez a gyűjtemény. Életkoruk különböző. Egyik­nek 1944 máig kísértő félelmetes élmény, másdknak már történelem. Néhányan eb­ben a (kötetben mutatkoznak be először, és van olyan, aki már számos antoló­giában publikált, önálló verseskönyvvel, regénnyel rendelkezik. Anyaguk sem egyforma, egyiké egyenletesen igényes, másiknál a tehetséges verssorok közé suita megoldások tolakszanak. Egy do­logban nem különböznek: mindannyian néphadseregünk katonái voltak, illetve ma is azok. Mégsem katonasorsuk ro- konítja őket. A társadalomért cselekvő embert keresik, verseik a közösségben élők öröméről, kétségeiről, gondjairól szólnak. A több mint 30 éven át készült, hatalmas információt tartalmazó kötet a második világháború legfontosabb ese­ményei köré csoportosítva rajzolja meg az 1939—45. közötti évek történetét. Elemzi a háború előzményeit, részletesen foglalkozik kirobbanása körülményeivel, a harci cselekményekkel, a háborúban részt vevő országok politikájával, a Hilt- ler-ellenes koalíció feüülkerökedésével. Az eredeti fényképek és térképek nagy­mértékben növelik a kiadvány értékét. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom