Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Gábor László: Egészség és televízió
— A kétévente megrendezésre kerülő program tehát nagy szakmai haszonnal jár. De ez csak a jéghegy csúcsa lehet. Milyen emberi viszonyok, kapcsolódások alakulnak ki egy-egy ilyen alkalommal? — Barátságok kötődnek hosszú évek alatt: például az NDK-ból egy évtizede ugyanazok jönnek mindig. De nem csak Berlinben tartják számon ezeket a rendezvényeket: világszerte nagyon örülnek Eger vendégszeretetének. Igaz, ami igaz, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága kiváló feltételeket is teremt házigazdaként. — Létrejön-e ilyenkor valamilyen közmegegyezés, amely áthatja a világ műsorait? — Néhány alkalommal úgy alakult, hogy a szocialista országok televíziós szövetsége, az ÓIR'T, találkozott a szeminárium előtt. Ehhez a csoporthoz tartozik Finnország is. Itt létrejöhetnek bizonyos megegyezések, kialakíthatók közelálló nézetek. S már a későbbiekre is hatást gyakorolhat az egységes fellépés. A vita során viszont ki-ki mondja a magáét. A véleménynyilvánításnak nincs határa, magánemberek, szakemberek és tudósok, egymás mellé sorakoztatják megfogalmazásaikat. Nincs olyan görcs, hogy ezt vagy azt nem illik kimondani. A szakmai vita alkalmával ugyanúgy szót kap az angol, a svájci vagy a szovjet résztvevő, s hangoztatja az eltérő társadalmi talajon sarjadt gondolatait. Persze, hozzá kell tenni, hogy vannak bizonyos világveszélyek — így a kábítószer, az alkohol vagy az AIDS —, melyek kialakítanak bizonyos közös platformot. Az emberiség érdekében is érvelni kell, a hasonló egészségügyi problémákkal szembenézni. Jó volt látni, hogy azok is, akik régebben, de azok is, akik újabban kapcsolódtak be tevékenységünkbe, igyekeztek ilyen értelemben is keresni a közöst. — A szeminárium bezárt, a résztvevők elutaztak. Lesz-e folytatás valamilyen formában? — Túl azon, hogy műsorokat beszéltünk meg, együttműködés és kooperáció is kialakulhatott. Nyilvánvalóan megtetszett néhány program a résztvevőknek, amelyre aztán szert is tesznek. Sokféle együttműködésre lehetőség nyílik minden egyes alkalommal. — Visszanézve, milyen sajátosságai voltak a mostani munkának, a rendezésnek? — Anyagi okok miatt veszélybe került a szeminárium léte is. Csak úgy tudtuk helyrebillenteni az anyagi egyensúlyt, hogy szponzorokat kerestünk, akik bemutatkoztak egy kis kiállítással, s belekerültek az erről készülő műsorba is. Eddig elsősorban a televízió költségvetésére támaszkodtunk, de hát mindenütt anyagi megszorítások voltak. Persze, sok technikai újdonsággal is fogadtuk az érkezőket. Számítógéprendszert alakítottunk ki, amely magyar, orosz, német és angol nyelven szolgáltatott képi és hangi információkat. Nagy tetszést keltett, hogy kapcsolatot teremtettünk az angol televíziós társaság, a BBC adatbankjával, amely oktatótelevíziós tudnivalókat szolgáltatott. Jelesre vizsgázott az egri posta is, mert ilyen ragyogó összeköttetést a szervezők nem is reméltek. El sem mondhatom, milyen érzés volt, amikor megjelent a képernyőn angol nyelven, hogy a BBC üdvözli az egri tanácskozást, és sok sikert kíván a munkához. — Milyen közeget jelentett a mondottakon kívül Eger a szemináriumnak, s hogyan használták ki az adottságokat? — A hagyományok szerint ősszel hívjuk össze itt a televíziósokat. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor sajátos arculatát mutatja a város, a szüret hangulatába a vendégek is belekóstoltak. Nem is szólva arról, hogy ez alatt a néhány nap alatt másfajta külhoni rendezvényekre is sor került itt: vendégszerepeitek az arez- zóiak, bajor fúvószenekar muzsikált, valóságos nemzetközi hangulat uralkodott. Idén más lehetőségeket is kihasználtunk: a körcsarnokban és az uszodában egészségnevelési programot szerveztünk, hogy vendégeink ne csak elméletben, de gyakorlatban is foglalkozzanak ezzel a témával. Gyermekrajzpályázatot hirdettünk, amelybe bekapcsolódtak a megyeszékhely kisdiákjai. Az alkotásokat kiállítottuk az előcsarnokban, hogy lássák az érkezők: a gyermekek miként gondolkodnak a vitatott feladatról. Két koncertet is szerveztünk, amelyen — az olcsóbb megoldásokat keresve — helyi művészek léptek fel. A szükségből erény lett, mert bebizo- nyosult, hogy képesek magas színvonalon szórakoztatni a közönséget. Ez tanulság arra nézve, hogy nem szükséges távoli intézményekből hozni a szereplőket. 61
