Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 6. szám - KÖZÉLET - Gábor László: A nemzeti előrehaladás programjáért

volt az egybecsengő vélemény, hogy nagyon visszatetsző dolog, ha valaki a törvények fölé helyezi, mindenkinél többre képzeli magát. A Morvai-ügy bonyolult, ezért a helybeli párttagok a felsőbb pártszervektől is kérik a segítséget.

Nagy József, a városi tanács alapszervezeti titkára szerint az embereket érdekli a politika: ezen az alapon megújulhat a pártmunka. Ha többször gyűlnek össze az aktualitások jegyében az alapszervezetek, élénkebbek lesznek a viták. Az is foglalkoztatja a közvéleményt, hogy a párttagok miként vegyenek részt az új szerveződésekben, vagy milyen legyen hozzájuk a viszonyuk.

Lukács János aláhúzta, hogy minden esetben a konkrét nézetek a döntőek. A Demokrata Fórum például olyan álláspontot képvisel 1956-tal kapcsolatban, amely elfogadhatatlan a párt számára. Ezzel minden tagnak vitatkozni kell. Persze, nyilvánvalóan minden bejegyzett program mellé oda kell tenni a vezető pártszerveknek is a véleményüket, hogy segítsenek az eligazodásban.

Nováki Péter, a Mátraalji Szénbányák alapszervezeti titkára azt fejtegette, hogy gyorsan jött az önállóság. Közben a Központi Bizottság is fölgyorsította a saját tempóját: ez az alapszervezeteknek aligha fog menni. Túlságosan sok kérdést kellene egyszerre megválaszolni. Csatlakozott ehhez a nézethez Kónya János, a Mátra Gázbetongyár párttitkára, aki aláhúzta, hogy még nem tudunk eléggé politizálni. Sok polémiára lesz szükség ahhoz, hogy felkészültek legyenek a pártmunkások. Szerinte a gazdaságban maradnia kell a pártnak, de szerepet kell játszania az „utcán” is. Erre a beszélgetésre készülve tizenöt párttagot és ugyanennyi pártonkívülit hívott össze, hogy vitatkozzanak. Azt tapasztalta, hogy valamennyi kérdésfelvetés hasonlított vagy egyezett a Központi Bizottságban elhangzott helyzetértékeléshez. Viszont azt alig ismerték. Azt a következtetést vonta le, hogy a párt nem propagálja eléggé saját jó megállapításait sem.

Lukács János erre leszögezte, hogy már nélkülözhetetlenné vált a sajtó követése, ő maga is érzi ezt a hiányt, ha több napra külföldre kell utaznia. Utána nem kis időbe telik, míg akklimatizálódik, utánaolvas. Enélkül nem tud egy pártmunkás komoly véleményt nyilvánítani.

Erre Nyerges Pál, a kisiparos pártalapszervezet titkára elmondta, hogy nagyon nehéz az önképzés megvalósítása, mert nincs idő. Az életszínvonalat mindenki megpróbálja megtartani, s ez egyre nagyobb terheket jelent. Ehhez csatlakozott Szél Mária, a kórházi pártalapszervezet titkára is, aki szerint mindenki időzavarba került. A tagság információéhes, de étvágyát nehezen tudja kielégíteni.

„Megmaradtak alapvető értékeink"

— Választ kell adni arra, hogy mi az érték társadalmunkban? — jelentette ki Bezzeg Jánosné. A demokrácia veszélyeket rejthet, ha annak jó, aki felelőtlenül beszél. Lukács János erre hangsúlyozta, hogy régi értékeink megmaradtak, de napról napra kell érvelni mellettük, cselekedetekkel, szívós haladással.

Patócs László, a városi pártbizottság titkára arról szólt, hogy az országos pártértekezlet kapunyitásakor elindult egy önmarcangoló folyamat is, el kell hinnünk, hogy képesek vagyunk saját bajainkból magunk kilábalni. A vitát: vállalni kell az alternatív szervezetekkel, felemelt fővel. A városi pártbizottság másik titkára, Nagy Emil, az ideológiai zűrzavart említette gondként. Szerinte nagy probléma, hogy a vezetők között sem dől el. hogy például utópia-e a szocialista társadalom, vagy mi is az a demokratikus szocializmus.

53