Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Misóczki Lajos: Négyszemközt Faludy Györggyel
Négyszemközt Faludy Györggyel Nem tartozom a generációjához, meg ismerősei köréhez sem. mégis több évtizedes emlékek tolultak elém, ami kor a televízió Esti Krónikájában megláttam a Ferihegyi repülőtéren kiszálló Faludy Györgyöt. 1. Salgótarjáni gimnázium. Irodalmi önképzőköri összejövetel 1950 telén A Ballada a kalózok szeretőjéről című Villon-verset szavalom. A kör egyhangúlag tagjává fogad. Ugyan, honnan tudhatom (bizonyára a tanárnőm sem tudja), hogy a könyv magyar nyelvű fordítója büntetőtábor lakója. Lehet, az önképzőkör sajátos légköre, vagy inkább a kamasz érdeklődés nem engedi letenni a kezemből a Villon-balladákat — az érettségiig. Hányszor olvastam, és ízleltem gondolatait! Ugyanis a kis kötetet még néhány egyéb könyv társaságában kiemeltem a gondosan átnézett, kiselejtezésre ítélt példányok közül, és a gimnázium diákkönyvtárosaként külön polcon tartottam. Egyszer egy Villon-estet akartam rendezni. A főpróbára eljött Bajóczki János tanárunk is. Amikor egyikünk a Kerítőballada Villonról és Kövér Margot-járól vershez fogott, leállította. Nemcsak a szavalatot, hanem — „erkölcstelensége” miatt — másnap az irodalmi estünket is. 2. Az egri főiskola gyönyörű könyvtárában ismét kezembe kerül a könyvecske. Tanárom, Csabai Tibor, a Magyar Rádió későbbi elnökhelyettese megkérdezi : — Ismeri őket? — Villont, igen, Faludyt nem! — válaszolom. — Pedig elválaszthatatlanok. Ikertestvérek! — mondta nem is szemrehányóan. A budapesti bölcsészkaron a majdani Kossuth-díjas irodalomprofesszor, Pándi Pál citálja tankörünkben a Faludy-féle fordítást. Már ismerős minden sora, most mégis rácsodálkozom egy-egy rejtett-árnyait gondolatra. Csemegézzük a versek zamatát, zenéjét. 3 Bárok Andrásnak és a Ferenczfalvy-házaspárnak köszönhetem, hogy ismét., ezúttal végre személyesen is találkozhatom Faludy Györggyel. Gyön43
