Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Simonyi Imre költeménye
•Vers próza SIMONYI IMRE A Reinhardt cukrászda A sarokasztal még a helyén áll s a habosfánk a barokkmívű tartón — S mint medvecukrok buboréka száll az oldott emlék — ki a szárnyas ajtón ... Megkapaszkodni az a szalmaszál! Gyermekkorom! — Az őszi szél sóhajtón a Templomtér szögletén sírdogál. (Vagy én rínék alattad, régi balkon?) Ez volt az ifjúság. — Aztán a pálya következett lapos kálváriádra ó kisvárosi, fullasztó közöny. S most itt ülök. ■— Minden a helyén áll még. A vén óra jár . . . minden perc ajándék — bár amit mutat — nem az én időm . . Fennsík
/
