Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 5. szám - TÁJOLÓ

OLVASÁSRA AJÁNLJUK

Simone de Beauvoir:

EGY JÓHÁZBÓL VALÓ ŰRILÁNY EMLÉKEI

(Európa Könyvkiadó 1988. — 270 p.)

„Meggondolatlanul nagy kalandba bocsátkoztam, amikor beszélni kezdtem magamról: az ember elkezdi, és sohasem ér a végére. Az első húsz esztendőmet már régóta el akartam mondani magamnak... Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek, s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tűntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron” — vallja a szerző.

Daniel Keyes:

VIRÁGOT ALGERNONNAK

(Európa Könyvkiadó, 1988. — 270 p.)

A gyengeelméjű Charlie Gordon „zsenivé operálása”, majd eredeti állapotába való, rohamos visszahanyatlása hálás témája lehetne a sci-fi műfajnak. Ez a regény mégis több merőben fantasztikus témánál: mélységesen hiteles lélekrajza egy rokonszenves személyiség fejlődésének. A tragédiába torkolló befejezés mégsem elkeserítő, hanem felemelő. Charlie a mesés pálya befutása és a végső zuhanás után is megőrzi emberi tartását, élniakarását, optimizmusát.

Vera Mutafcsieva:

NAGY ALKIBIADÉSZ

(Európa Könyvkiadó, 1988. — 453 p.)

Ki volt valójában Alkibiadész, aki önmagát Nagynak nevezte? — kérdezi az

i. e. 452—404 között élt athéni hadvezérről szóló művet olvasva a XX. század embere. A választ más és más emberek, Nyugat és Kelet szülöttei, királyok és polgárok, hadvezérek és egyszerű asszonyok adják meg Vera Mutafcsieva történelmi regényében.

ARISZTOTELÉSZ LÉLEKFILOZÓFIAI ÍRÁSAI

(Európa Könyvkiadó, 1988. — 378 p.)

A görög gondolkodás érzékeny fogal- miságát egyetemesítő arisztotelészi világkép számára a tudományos tények teremtenek valódi hitelt. A magyar szellemtörténet, mint ahogy általános műveltségünk is, gyakorta tekintett el a ténybeli igazságtól. A könyv megjelentetése épp e szűkkeblű értékítéletek ellen igyekszik tenni valamit. E tanulmányok egy nélkülözhetetlen világ gyakorlati-tudományos lehetőségeiben és képességeiben teszik járatossá a ma emberét.

Ungvári Tamás:

A SZÉPSÉG SZÜLETÉSE

(Móra Ferenc Könyvkiadó, Kozmosz könyvek, 1988. — 306 p.)

Az esztétika, a retorika és a stilisztika történetében számos olyan fogalom vonul végig, amelynek értelmezése még a szakembert is megzavarhatja. Nem munkált e könyvben más törekvés, mint az, hogy bizonyos problémaérzékenységet ébresszen olvasójában, s elősegítse önálló tájékozódását az irodalom világában.

K. Sz. Sztanyiszlavszkij:

A SZÍNÉSZ MUNKÁJA

(Gondolat Kiadó, 1988. — 610 p.)

Sztanyiszlavszkij egy színinövendék naplójának formájában írta meg művét, eleven párbeszédekben, mindenki számára érthető példákkal, élményszerű próbaleírásokkal — de mindig elméletileg összefoglalva az általánosítható tanulságokat is. A század elejéről való kötet elsőként kínál betekintést a színészi munka lélektani alapjaiba. A könyvet olvasva, laikus és szakember egyaránt a „titok” részesévé válik.

Benke József:

AZ ARABOK TÖRTÉNETE

(Kossuth Könyvkiadó, 1987. — 614 p.)

Alig van a Földnek olyan darabja, amely oly kevéssé érdekelte volna a tudósokat, mint Arábia — az emberiség szinte semmivel sem tudott többet róla a francia forradalom idején, mint Augustus császár korában. Ez a hatalmas, méreteihez képest alig lakott térség bocsátotta ki magából azokat a különböző, szemita nyelvű embercsoportokat, amelyek a világtörténelem legcsodálatosabb civilizációit hozták létre. Az arab szellemi és tárgyi kultúra emlékeit bemutató kötet pazar színes fotókat és szemléletes térképvázlatokat tartalmaz.

85