Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - KÖZÉLETÜNK - Szűrös Mátyás beszéde
nek kell alapvetően meghatároznia hazánknak a külvilággal fenntartott kapcsolatait, a magyar külpolitika céljait is. A nemzetek közösségének hiteles képet kell adnunk hazánkról. Lássanak olyannak bennünket, amilyenek vagyunk és amilyenné valóban válni szeretnénk, így, a reformok útján, bátran kísérletező, a mindenoldalú és politikai megújulásra is szilárd elhatározottságú magyarságnak. Mutassuk meg: országunk arra törekszik, hogy a szocializmus keretében egyesítse a demokrácia, és a civilizáció évezredes örökségeit és vívmányait a gazdálkodás hatékonyságában. Ennek érdekében Magyarországnak egyaránt fontos a Kelettel és Nyugattal való kapcsolatépítés, a bizalom és az együttműködés fejlesztése a nemzetközi színtéren. Különösen fontos szavunk hitele akkor, ha pusztító viharok sebzik a magyarok nemzeti önérzetét, sőt, mint Erdélyben, megmaradásukat veszélyeztetik! Tudjuk, hogy a határainkon túl élő magyarság érdekében a kormány késve emelte fel a szavát a nyilvánosság előtt, de még nem késő. Őket is a magyar nemzet szerves részének tekintjük, politikánk felelősséget érez sorsuk alakulásáért. Arra törekszünk, hogy megőrizzük nemzeti múltunk integritását, megerősítsük a világban élő magyarság összetartozását, megakadályozzuk szétforgácsoló- dását, legfőképpen erőszakos beolvasztását. Síkraszállunk egyéni és kollektív nemzetiségi jogaink szavatolásáért. Ez sajátosan magyar tennivaló, amelyet senki nem vállalhat át tőlünk. De széles körű nemzetközi támogatást kell szereznünk hozzá. Fellépésünk összhangban van a nemzetek közössége által elismert, s elfogadott nemzetközi jogi és erkölcsi-politikai normákkal, azok szellemével és betűjével. Természetesen úgy tevékenykedünk, hogy becsületes, tiszta szándékkal építünk a nemzetiségek többirányú kötődésére. Őrizzék meg úgy saját nemzetiségük, szülőföldjük szerete- tét, hogy ne idegenedjenel: cl az államalkotó többségi nemzettől, viszont azt sem engedhetjük, hogy erőszakkal leválasszák őket a magyar nemzetről. — Meggyőződésem, hogy a civilizált államok közötti kapcsolatokban a nemzetiségek a kötődés nagy szakítószilárdságú elemeit jelenthetik, amelyek nemcsak a kétoldalú viszonyra, hanem térségek egészének légkörére is jótékony hatást gyakorolhatnak. Sajnálatos, hogy nem mindenütt képesek ezt még felismerni. Rendkívül fontosnak tartjuk. hogy a világ lássa, átérezze: Romániában megengedhetetlen események zajlanak! A civilizált nemzetek nem nézhetik tétlenül, hogyan törölnek el a föld felszínéről nekivadult indulatok mozgatta buldózerek évszázados magyar, német, román, szerb örökséget. Hogy lehet ilyen helyzet láttán tétlen maradni, hallgatni?! Mi nem kívánunk semmi mást, mint visszatérést azokhoz a nemzetiségpolitikai állapotokhoz, ahhoz a szellemiséghez, amely Romániában Petru Groza kormányzatát jellemezte az 1947-es béke- konferencián megerősített ígéreteihez is híven. A Grozához való visszatérés nem múltba fordulás, ellenkezőleg, az előremutató példák felidézésével kívánunk készülni a jövőre. — Az államok közötti vitás kérdések megoldásának egyetlen módja a tárgyalásos rendezés, csak a nemzetközi demokratikus közvélemény kiállása adhat hitelt és nyomatékot a párbeszédre való őszinte készségünknek. Ezért fordulunk a világ közvéleményéhez, emelje fel tiltakozó szavát a jogtiprások ellen. István király ünnepe az egyetemes magyarság ünnepe. Arra kötelez bennünket, hogy olyan viszonyokat teremtsünk e hazában, hogy itthon és bárhol a világban élő honfitársaink felemelt fejjel vállalják, vallják magyarságukat. A korszerű Magyarország megteremtéséhez még igen sok a tennivalónk, ehhez kívánok az egrieknek, a hevesi táj lakóinak és velük együtt egész népünknek több örömet és gondtalanabb, boldog életet! Síkúra: Madárnász
