Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Mérlegen az 1987/88-as tanév
beszerzésére. További eszközbeszerzéseket, bázisiskolai támogatásokat juttattunk az intézmények feladatellátásához. Egyre több iskolánál tapasztalható a beszerzések rangsorolása fontossági, célszerűségi szempontok érvényesítése. A szemléltetőeszközellátottság iskolánként változó, a legrégebbi eszközöktől a videóig minden szint jelen van. Az új technika alkalmazását, különösen a történelem, az idegen nyelvek, a szakmai tantárgyaknál, a technológiák, anyagismeret tárgyaknál alkalmazzák pedagógusaink. A tantervi követelmények teljesítése terén lassú javulás mutatkozik, amit a szaktanácsadók vizsgálatai, az átfogó eredményvizsgálatok igazolnak. A jól felkészült, eredményes módszerekkel tanító tanárok élnek a tananyag differenciálásának lehetőségével, náluk tapasztalható a képességfejlesztés igényes megvalósítása, és a tehetséggondozás sok ötlettel, szorgalommal való megszervezése. A tanulmányi versenyeken e tanévben a korábbiakhoz viszonyítva kevesebb sikerrel szerepeltek középiskolásaink. Két tanulónk szerzett egyetemi felvételt jelentő helyezést. A szakmunkástanulók között az elmúlt évekhez hasonlóan értek el figyelemreméltó versenyeredményeket. Hagyományosan jól szerepeltek a tanulók egyéb (politikai, honvédelmi, kulturális, sport stb.) vetélkedőkön. Gimnáziumaink az adott körülmények között jó színvonalon álltak helyt legfontosabb feladatukban, a főiskolai, egyetemi továbbtanulás előkészítésében. A jelentkezők 80—85%-a megfelel a felvételi követelményeknek, ezt mutatják több év távlatában felméréseink. A gimnáziumi fakultatív oktatás a tanulók pályaválasztásában széles lehetőséget nyitott. 1987 szeptemberétől a fakultáció kötelezősége megszűnt, ugyanakkor a második idegen nyelv tanulása mind a négy évben kötelező. Ez az intézkedés nem csökkentette lényegesen a fakultációban részt vevő tanulók számát, a továbbtanulni nem szándékozók elsősorban a végzés utáni munkába állást megkönnyítő gyakorlati fakultációkra jelentkeznek. Az elméleti tárgyak esetében lehetőség volt a homogén csoportok (továbbtanulókból) kialakítására, így hatékonyabbá válik a továbbtanulásra való felkészítő tevékenység. Szakképző intézményeink képzési profiljának meghatározásánál egyre jobban figyelembe vesz- szük az üzemek vállalati igényeit. Az érettségit adó szakképzés növelése érdekében csaknem minden szakmunkásképzőben működik szakközépiskolai osztály. A tanulók elhelyezkedését, a leány tanulók szakképzését és a képzési profilúak a szükségletekhez való közelítést szolgálják az országos szervek által támogatott kísérletek: a humán szolgáltató szakképzés bevezetése és a számítástechnikai képzés a köz- gazdasági szakközépiskolában. A tervidőszak végétől két műszaki szakközépiskolánkban végeznek az új technikusképzésben részt vevők. A vállalatok nagy érdeklődéssel várják a végzőseinket. Beindítottuk az építőipari technikusképzést, az 1989 90. tanévtől pedig az erdész- technikus-képzést is bevezetjük. A szakoktatás fejlesztésének egyik fő kérdése a vállalatok érdekeltségének megteremtése elsősorban a gyakorlati képzésben. Ez országos intézkedést igényel. A Tervgazdasági Bizottság foglalkozik a témával. Az elképzelés szerint a képzésben ténylegesen részt vevő vállalatok kedvezményt kapnának, a többiek pedig a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizessék be a képzési alapba, költséghozzájárulás címén. Az oktatási törvény hatására egyre inkább kibontakozik az iskolák szakmai önállósága, önfejlesztő képessége. Megtaláljuk intézményeinkben az önálló alkotásra képes közösségeket, de még mindig az intézmény vezetője az, aki kikényszeríti az önálló, önmegvalósító, felelősséggel újat akaró tevékenységet. Az elmúlt évben, de a jövőben is támogatjuk anyagilag is a kísérletező közösségeket, természetesen akkor, ha bizonyíthatóan eredményes tevékenységük. A vezetői megbízás új rendszerének megfelelően 8 intézményben került sor igazgatói megbízásra. Egy iskolában a pályázó nem kapta meg a megfelelő többség támogatását, ide új pályázatot írunk ki. Valamennyi intézmény elkészítette a működési szabályzatát. Egyre több iskolában megalakultak az iskolatanácsok. Mindezek a nevelőtestületek felelős aktivitási készségét is megmutatták. A középiskolai diákélet alakulása szempontjából fontos esemény volt a diákparlament. A középfokú intézményeink vezetése és tantestületei megfelelően segítették az ifjúsági mozgalomban bekövetkezett változások helyi érvényesülését. Több bizonytalansági tényező ellenére kialakultak azok a keretek, amelyek biztosíthatják a jövőben az érdeklődésen és öntevékenységen alapuló kisközösségek szerveződési lehetőségét, ugyanakkor adottak a KISZ-nek. mint politikai mozgalomnak iskolai működési feltételei is. A középfokú intézmények lakóhelyük környezetében adottságaiknak megfelelő mértékben közreműködnek a közművelődési tevékenységben. Jó példát mutat ebben 55
